Idén az első hat hónapban az elmúlt esztendő azonos időszakával összehasonlítva a járművezetők összességében közel 8,3 százalékkal több úthasználati jogosultságot vásároltak (6,7 millió darabot), ami körülbelül 10 százalékos bevétel többletet eredményezett. Ez a 2016-os 38,17 milliárd forinttal szemben idén mintegy 41,94 milliárd forintos (bruttó) összeget jelent. Mivel az útdíjfizetési rendszer árai és feltételei nem változtak, ezért a bevétel növekedés hátterében főként a hazai díjköteles úthálózat forgalmának erősödése áll.
Valamennyi díjkategória, illetve valamennyi e-matrica típus jobban teljesített 2017 első félévében. Közülük az éves és a megyei jogosultságot érdemes kiemelni, hiszen ezeknél messze átlagon felüli emelkedés tapasztalható. Előbbiből június végéig mintegy 12,1, utóbbiból 13,7 százalékkal vásároltak többet az autósok.
Az éves és a megyei e-matricák értékesítési darabszámainak erőteljes növekedéséből arra következtetünk, hogy a járművezetők az elmúlt években tudatosabbá váltak, miközben egyre inkább tisztában vannak lehetőségeikkel a díjköteles úthálózat használatát illetően – mondta Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. „Az ad-hoc vásárlások arányának csökkenése és a hosszabb érvényességi idővel rendelkező matricatípusok arányának növekedése azt mutatja, hogy az autósok körültekintőbben tervezik meg utazásaikat. Ezt támasztják alá a megyei e-matricák eladási adatai is, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető, a két és fél évvel ezelőtti bevezetéskor még ellenérzésekkel fogadott új termék igenis sikeres, és egyre többen használják ki az általa nyújtott előnyöket” – tette hozzá Börzsei Tibor.
Bár a szabadságolási időszak még csak most kezdődik Európában, a külföldiek így is jelentős, mintegy 35 százalékos arányt képviselnek az első féléves értékesítési adatokban, ami nagyjából megfelel a 2016-os értéknek. Idén az első hat hónapban összesen közel 2,34 millió e-matricát vásároltak a nem magyar felségjelű járművekre, ami 10 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A külföldi országok sorrendjét vizsgálva az idei első félévben a legtöbb jogosultságot, mintegy 523 ezer darabot a román felségjelű autókra vásárolták, ami 22,41 százalékos arányt jelent. Ezt követik szorosan a német felségjelű autók további sorrendet pedig Ausztria, Szlovákia és Szerbia alkotja, így a felállás tavalyhoz képest nem változott.
