Cégvilág

Túlteszik magukat az oroszok a szigorú olajszankciókon

Technológiai fejlődéssel és újratervezéssel válaszolt Oroszország az olajiparát érintő szankciókra. Eddig sikerrel, pedig az alacsony olajár is nehezíti a helyzetét.

Vegyesvállalatot alakított a spanyol Repsol és a Gazp­rom Neft orosz olajcég azzal a céllal, hogy közösen térképezzék fel a nyugat-szibériai olajmezőket. Az Oroszország elleni uniós szankciók dacára újabb európai vállalat működik együtt az oroszokkal, hasonlóan a francia Totalhoz vagy az olasz Enihez. Az oroszok szeretnék ismét szorosabbra fűzni az együttműködést, pedig a szankciók ellenére talpon maradt az olajiparuk, sőt fejlődésnek is indult.

A Krím félsziget megszállása utáni szankciók egy része kifejezetten az orosz energiacégeket célozta, olyan állami irányítású óriásokat, mint a Rosznyeft, a Lukoil vagy a Gazprom. Ezek a cégek nagyban támaszkodtak a külföldi beruházásokra és a nyugati technológiai megoldásokra. A szankciók első hulláma együtt járt az olajár esésével, amely Oroszországot 2015-re recesszióba taszította.

Oroszország azonban innovatív módon válaszolt, az olajóriások átalakították működésüket: a külföldi tőkét belföldi forrással helyettesítették, hazai technológiával pótolták a külföldit, és újragondolták a legköltségesebb projekteket. Míg 2014-ben a Rosznyeftnek még állami mentőövre volt szüksége, addig az idén már az Északi-sark közelében próbálkozik horizontális kitermeléssel. A Laptyev-tengeren lévő Centralno-Olginszkaja–1 nevű kút lesz az első, hasonló megoldással működő létesítmény, de mind Vlagyimir Putyin, mind a Rosznyeft vezérigazgatója, Igor Szecsin azt állítja: több hasonló állomás is lesz még. A Gazprom is köszöni, jól van: az első orosz cég, amely hidraulikus technikával történő olajkitermelést tudott végrehajtani. A szakértők szerint Oroszország északi része a tengerekkel együtt nagyjából 20 ezermilliárd dollárnyi olajat és gázt rejt, amely 20-30 százalékát adja majd az orosz kitermelésnek 2050-ig. Persze a Rosznyeft, a Gazp­rom és társaik állami monopóliummal a hátuk mögött végezhetik a kutatást és a kitermelést.

A Rosznyeft közölte is: a Laptyev-tengeri munka után, 2019-től a Barents-tengeren és a Kara-tengeren kutat majd. Ez utóbbira az ExxonMobillal még szerződése is van a Rosznyeftnek, de a szankciók miatt kétséges, hogy lesz-e együttműködés. Szecsin szerint: ezt a projektet, szankciók ide vagy oda, napirenden tartják.

Az orosz törekvések eddig sikerrel jártak. A külföldi beruházások elapadása ellenére a Financial Times adatai szerint 2013 és 2016 között az orosz olajkitermelés hat százalékkal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az OPEC-országoké. A Gazprom becslése szerint a szankciók szülte technológiai fejlődés miatt Oroszország tavaly 25 millió hordóval több olajat termelt ki, mint egy évvel azelőtt, és ezzel továbbra is a vezető olajkitermelő ország. A BP elemzése szerint az orosz olajexport 2016-ban 2,1 százalékkal napi 8,6 millió hordóra bővült, megelőzve a szaúdi kivitelt is. Az oroszok is elismerik, hogy technikailag még mindig le vannak maradva kicsit a nyugati riválisoktól. Azzal is számolni kell, hogy az olyan költséges projektek, mint az északi-tengeri mezőkön való tömeges kitermelés, a jelenlegi olajár mellett nem fizetődnének ki.

A nyugati cégek lobbiznak a szankciók feloldásáért. Az ExxonMobil, a Shell, a Chevron, de a Rosznyeftben közel 20 százalékos részesedéssel rendelkező BP is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a szankciók ártanak az iparágnak. Az oroszok optimistán tekintenek a jövőbe. Makszim Oreskin energiaminiszter a Bloombergnek azt mondta: országa képes „örökké élni” a negyven dollár körüli olajáron.

Oroszország olajszankció ENI olaj nyersanyag Rosznyeft
Kapcsolódó cikkek