Idén január és március között a lakásépítések költsége 6,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, ezen belül a munkaerőköltség egy év alatt több mint 12 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint – jellemzi a helyzetet a Világgazdaságnak Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója, megjegyezve, hogy noha nem szeretne vitatkozni a hivatalos statisztikai adatokkal, de a fejlesztéseik során ennél jóval tempósabb drágulással szembesülnek.
Az árakat ez a költségemelkedés, valamint a telkek drágulása húzza fel, de természetesen az is hat, hogy az új lakásokra felfokozott igény mutatkozik – mondja. Miután az új lakások iránti kereslet – immár részben a CSOK-nak is köszönhetően – nem enyhül, véleménye szerint a munkaerőhiány és az alapanyagárak terén további növekedés várható, ami a lakásárakra is kihat.
Az új lakások drágulása folytatódik, még ha lassuló ütemben is, de a számottevő és az évekig elmaradó építkezések miatt kiéhezett és még mindig növekvő piac továbbra is képes lenyelni a drágulást. Az állampapírpiaci és a banki betéti kamatok történelmi minimumainak, a brókerbotrányoknak és az emelkedő albérletáraknak köszönhetően nagyszámú befektető is megjelent a vevői oldalon, és visszatértek a piacra a devizahitelesek is – mondta Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy nemcsak az építés, de az építési telkek ára is jelentősen emelkedett, ami tovább pumpálja a költségeket.
Fotós: Szabó Miklós
Az OTP Ingatlan Zrt. Budapest hat kerületében, vidéken pedig Győrben és Balatonlellén épít most lakásokat. A területi elhelyezkedéstől függően a kínálati árakban jelentős szórás tapasztalható, ami fajlagosan akár félmillió forintos különbséget is jelenthet. Ádány Tamástól megtudtuk: az elmúlt másfél-két év alatt egyes helyeken akár 30-40 százalékkal is, de összességében 20-25 százalékkal szinte mindenhol emelkedtek a négyzetméterárak 2015-höz képest.
Ennél szolidabb mértékű árváltozást tükröz a Cordia első féléves budapesti újlakás-piaci felmérése, amely szerint a 655 ezer forintos átlagos budapesti négyzetméterár az egy évvel korábbi 598 ezer forintos értéket közel 10 százalékkal múlja felül, a múlt év végi 620 ezer forintot pedig nem egészen 6 százalékkal. A budai átlagár fél év alatt 660 ezer forintról 687 ezer forintra (4,1 százalék), a pesti pedig 600 ezer forintról 642 ezer forintra (7,0 százalék) emelkedett. A 2017. június végi adatok szerint a legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben lehetett vásárolni, méghozzá átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron. A legdrágább az V. kerület, ahol közel négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A Cordia jelenleg 10 projektben kínál lakásokat a budapesti belvárosi lokációktól kezdve a zöldövezeti, kertvárosi, kis lakásszámú társasházakig 650–800 ezer forint közötti ársávban.
Felső lélektani határ már nincs, illetve ha van, az időről időre leomlik – állítja az OTP Ingatlan Zrt. első embere. Ádány Tamás példaként említette az I. kerületi fejlesztésüket, ahol az értékesítési árak bőven meghaladják fajlagosan az 1 millió forintot, amit a Cordia piackutatása szerint még mindig lélektani határként jegyeznek, de a prémiumhelyszíneken és prémiumminőségű lakások esetében ezt akár több százezer forinttal is meg szokták már haladni. Ádány Tamás emlékeztetett, hogy az I. kerületben már a válság 2008-as kezdete előtt is kínáltak új lakásokat jóval 1 millió forint feletti négyzetméteráron, a külföldi vásárlók pedig, akik mindig az otthoni árakhoz is hasonlítanak, egyáltalán nem lepődnek meg a 3300 eurót meghaladó négyzetméteráron Budapest prémiumlokációiban.
A megélénkülő lakáspiacon a belföldi vevők nagy része még készpénzes, azaz sem hitelt, sem CSOK-ot nem vesz igénybe, de – mint arra a Cordia és az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója egyaránt számít – a jövőben várhatóan nő majd azok aránya, akik vagy segítségével vásárolnak új lakást. Az OTP-nél éppen most fordult át a hiteles vevők javára az arány, az árfolyamkockázat nélküli jelzáloghitelek egyre kedveltebbek.
Év végéhez közeledve az újlakás-piacon égető kérdéssé válik a kedvezményes áfa jövője, a szereplők mielőbbi döntést, természetesen a csökkentett áfa megtartását szorgalmazzák. Anélkül évi 2-3 ezerre esne vissza az évente épülő lakások száma. A magas áfatartalom miatt azonnali drágulás, a kivezetés előtt pedig az építőipart rohamtempóra ösztönző újabb kapacitáshiányt és további drágulást előidéző kapkodás uralná a piacot – vélik az érintettek.
