Kitörési ponthoz érkezett a magyar turizmus, a most mutatkozó jó lehetőségekkel élni azonban nincs sok idő. Most kell lépni, amikor megindult a vendégforgalom, most kell megmutatni, hogy miért érdemes ide jönni, és miért érdemes visszatérni. Mindezt úgy, hogy a munkerőhiány miatt kvázi zsonglőr mutatványokra kényszerülnek a turizmusban dolgozók – ebben egyetértettek a Világgazdaság Versenyképesség – Belföldi kereslet és/vagy konferenciájának Aranytojás, aranytyúk? címen meghirdetett kerekasztal beszélgetésének résztvevői. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, Pintér Katalin, a Gerbeaud ügyvezetője, valamint Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a piaci szereplőknek hatékonyabb eszközökkel és többet kell dolgozniuk, hogy meg is tudják tartani a jelenleg növekvő vendégforgalmat.
Fotós: Kallus György
„Meggyőződésem, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket kevesebb fizetésért is haza lehet csábítani, ha kiszámítható, jó hangulatú gazdaságba, jó körülmények közé térhetnek vissza, hiszen kevesen élnek most jó körülmények között”- jelentette ki Pintér Katalin. Az idő rövidségére ő is felhívta a figyelmet, és hozzátette, a tőzsdei árfolyamokhoz hasonlóan Magyarország értékét azzal lehet igazán növelni még, ha a magyarok is elhiszik magukról, hogy amit nyújtani tudnak, az értékes, és az attrakciók kincset érnek, igaz, azokon még van mit javítani sok helyen, de kínálni már van mit.
A vizes világbajnokság fontos volt, a szállodások mertek árat emelni, a 25-30 százalékkal megemelkedett átlagár azonban nem jelentette a jövedelmezőség megugrását is, hiszen a bevételek mellett a költségek is jelentősen emelkedtek – szögezte le Flesch Tamás. Hangsúlyozta, Budapest trendi lett, olyan, amilyennek mindig is szerettük volna. A vidék is nagy lehetőséghez jut most, a Kisfaludy program szálláshely fejlesztési keretén kívül ugyanis attrakció fejlesztésére is komoly összeg jut, és a további áfacsökkentés is segíti az ágazatot.
Hatalmas elmaradást kell a kereskedelmi szálláshelyeken az emelkedő szállásdíjbevételből behozni, az utóbbi tíz évben ugyanis folyó áron mindössze 28 százalékkal nőttek az árak – mondta Szigetvári József, jelezve, hogy a most megindult felívelésből máris vissza kell forgatni a vendégelégedettség biztosítására. A munkaerőhiány számlájára írható, hogy a dolgozók számának csökkenésével párhuzamosan csökkent az egy vendégre jutó figyelem, ami máris megmutatkozik a szállásközvetítő portálon is látható vendégértékelésben. Ezek átlaga az idén egy tized ponttal csökkent a szálláshelyeken – hívta fel a figyelmet a Szallas.hu ügyvezetője. Flesch Tamás erre reagálva megjegyezte,
a hatékonyság növelésére is figyelmet kell fordítani, hiszen külföldön látható, hogy fele annyi dolgozóval is jól működtethetők a vendéglátóhelyek, mint nálunk. A külföldi versenytársak sem tétlenek, Ausztria például komoly vetélytárs lett a környéken, az aktív, gyerekbarát turizmusával, amire a magyar turisztikai szolgáltatóknak is figyelniük kell, hogy jöjjenek a környékbeli turisták is.
Pozitívum, hogy a belföldi turizmus megélénkült, egyre többet költenek utazásra, kikapcsolódásra az emberek, amiben a Szép-kártya hatása komoly: minden negyedik szállásfoglaló kártyával fizet. A Gerbeaud ügyvezetője szerint a megtöbbszöröződött belföldi vendégeket most lehet képezni, tanítani, a minőséget megmutatni, és megszerettetni velük. Elhitetni, hogy nem az étlap vastagsága, hanem a választék minősége, a felhasznált alapanyagok frissessége az érték – példálózott.
Hamarosan nem csak Magyarország, hanem Európa és a világ turizmusa is komoly változások előtt áll: a prognózisok szerint 2030-ig a világ turizmusának 50 százalékát Kína adja majd, de a növekedés Közép-Európa országait összességében érinti. Idén már 3,4 millió vendég jött Európába Kínából, ők országokat járnak be néhány nap alatt, számukra Közép-Európa egy tartomány nagyságú terület, külön országokként értelmezhetetlen. A piac hihetetlen digitalizáció előtt áll, most a 60-70 százalékuk jön közvetítőkön át, ez meg fog fordulni, tíz éven belül a 60-70 százalékuk online foglal. Meg kell tanulni kínaiul – mondta Flesch Tamás, akire ráerősítve Pintér Katalin elmondta: Tokióban tíz éve és Szöulban négy éve van üzletük, a japánok után máris a kínaiak a második legnagyobb vendégkörük, számuk aktívan és exponenciálisan növekszik.
Az ázsiai lehetőség nagy veszélyeket is rejt a várható tömeg méreténél fogva, az ázsiai boomból komoly társadalmi problémák is lesznek majd, a helyi lakosság körében feszültség lesz, komoly szociológiai problémákat okozva, a gond nem az lesz, hogy nincs vendég, hanem éppen az, hogy túl sok turista lesz – zárták a kerekasztal beszélgetést a résztvevők egyetértésben.
