Felívelő pályára került a magyar ipar, csakhogy van, ahol még nem tudják: szétszakadt az ország
Megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális adatai, melyek némi optimizmusra adhatnak okot, mivel mind havi, mind éves alapon növekedést mutatott a magyar ipari termelés volumene.
Az ország ipari termelésének gerincét jelentő autóipar még csak éledezik, de az elektronikai termékek gyártása szépen növekedett. A számokat elsősorban az export húzta felfelé, de az erős hazai valuta nyomás alá helyezi a külpiacra termelő vállalatokat.
Az ipari termelés számokban
Az ipari termelés volumene 2026 márciusában 6,7, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt éves alapon, és a feldolgozóipari alágak döntő többségében is növekedés volt megfigyelhető. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 3,1 százalékkal nagyobb volt 2026 februárjához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a KSH korábbi becslésében meghatározott adatok számottevően nem változtak.
Az ipari export volumene 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát adó járműgyártás kivitele 3,8, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé pedig 2 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 3,2, a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal emelkedett havi alapon, míg az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7, a bányászaté 7,5, az energiaiparé pedig 2,3 százalékos bővülést mutatott.
A hazai feldolgozóipar legfontosabb eleme, a járműgyártás volumene 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 5,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,4 százalékkal emelkedett.
A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása nőtt a leggyorsabb ütemben, itt 22 százalékos volt a bővülés. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 69 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2 százalékkal visszaesett.
A 8,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 11,4 százalékkal haladta meg 2025 márciusának alacsony bázisszintjét. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 34, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 13,6 százalékkal bővült.
A feldolgozóipar 12 százalékáért felelős élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, valamint mind a külpiaci, mind a hazai eladások emelkedtek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 9,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. További nyolc alágazatban bővült még a termelés, 5,6 és 18,7 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, míg a leginkább növényi és állati olaj gyártásában. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a tejfeldolgozásban 5,0 és a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 3,5 százalékkal.
A közepes súlyt képviselő gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásban, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásban 2,8 és 9,9 százalékos bővülés történt éves alapon.
A feldolgozóipari termelés 6,2 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása 20 százalékkal bővült 2025 márciusához viszonyítva, a szakágazatok döntő többségében pedig növekedés történt.
Az alágak közül a legrosszabban, a feldolgozóipari termelés 4,2 százalékát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás teljesített, a termelés éves bázison 10,3 százalékkal esett, míg az export jelentősen csökkent.
Eltérő teljesítmény a régiók között
Az ipari termelés hat régióban nőtt, kettőben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 25 százalékos volumenbővülés Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 6,2 százalékos visszaesés pedig Dél-Alföldön történt.
A képet némileg árnyalja, hogy hamarosan megindulhat a termelés a BYD Szeged melletti óriásgyárában, ami pozitív irányú változást eredményezhet a statisztikákban. A Kiskundorozsma melletti ipari komplexum a tervek szerint évente 300 000 elektromos autót gyárt majd. A próbatermelés már az év elején megindult, a gyártósor pedig 2026 második negyedévében érheti el a teljes kapacitást.
A statisztikákban szereplő feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,6 százalékkal bővült 2025 márciusához mérten. Az belföldi rendelések 18,1, az exportrendelések pedig 10,6 százalékkal emelkedtek, így az összes rendelésállomány március végén 26 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Az első negyedév éves viszonylatban
Január és március között éves alapon az ipari termelés 1 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5 százalékkal emelkedett, miközben a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, ahol 25 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 0,5 százalékkal mérséklődött, míg a többiben 1,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen. A legjobban a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása teljesített.
