BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hatalmas baj van a szomszédban: bezzeg-Románia elsőnek csúszott recesszióba és egyre drágul

Keleti szomszédunk gazdasága is megsínyli a belpolitikai válságot. A friss román GDP-, ipari termelési- és inflációs adat is egyértelmű recesszióra utal.

A nyers adatok szerint az első negyedévben Romániában a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal volt kisebb mint 2025 azonos időszakában. A szezonálisan, naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok azt mutatják, hogy az első negyedévi román GDP éves összevetésben 1,5 százalékkal csökkent – közölte szerdai gyorstájékoztatójában a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez még tulajdonképpen azelőtt történt, hogy azt iráni háború odasózott az egász Európai Unió gazdaságának (illetve a március már háborús hónap volt).

Románia GDP
Siralmas adatok sora érkezett a román gazdaságról / Fotó: Jaap Arriens / AFP

Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal romlott a román gazdaság teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy Románia technikai recesszióban van.

Az INS korrigált adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a román GDP 2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva, a harmadik negyedévben pedig stagnált. A korábbi adatok azt mutatták, hogy negyedéves összevetésben a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal, míg a negyedikben 1,8 százalékkal romlott a gazdaság teljesítménye.

A 2026-os költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Dübörög az infláció Romániában

Nem a GDP-adat a legrosszabb, ami szerdán keleti szomszédunkkal történt. Az Országos Statisztikai Intézet gyorstájékoztatója szerint áprilisban 10,71 százalékra gyorsult az éves infláció Romániában a márciusi 9,87 százalékról. Az országban legutóbb 2023 júniusában volt kétszámjegyű, 10,3 százalékos inflációs ráta.

Áprilisban az élelmiszerek 7,39 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02 százalékkal, a szolgáltatások pedig 13,04 százalékkal drágultak.

Leginkább a villanyáram (54,18 százalék), a lakásbérlés (43,78 százalék), a gázolaj (32,68 százalék), a benzin (22,42 százalék) és a kávé (21,76 százalék) drágult. Legnagyobb mértékben a burgonya (11,70 százalék), a légiközlekedés (4,69 százalék), a búzaliszt (4,38 százalék), valamint a bab és más hüvelyesek (4,33 százalék) ára csökkent.

Márciushoz képest 0,84 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Lejtmenetben a román ipar is

A nyers adatok szerint márciusban éves összevetésben 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene Romániában – közölte szintén szerdán közzétett gyorstájékoztatójában az Országos Statisztikai Intézet. A naptárhatástól megtisztított adatok az ipari termelés 2,2 százalékos csökkenését mutatják 2025 márciusához viszonyítva.

A nyers adatok szerint a bányászat és az energiaipar teljesítménye 2, illetve 3,6 százalékkal javult, míg a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal romlott. A naptárhatástól megtisztított adatok azt mutatják, hogy a bányászat és az energiaipar termelése 1,3, illetve 3,7 százalékkal nőtt, miközben a feldolgozóiparé 3,2 százalékkal csökkent.

A román reményeknek befellegzett: akkora bajban van a gazdaság, hogy idén szinte már biztos az éves visszaesés

Románia gazdasága idén éves szintenn mérsékelt recesszióba sodródhat a globális válságok és a belpolitikai instabilitás együttes hatásai miatt – vélik a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának szakértői. A kutatók 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak 2026-ra.

A közgazdászok szerint azonban megvannak a feltételei a gazdaság fokozatos helyreállásának is: a politikai helyzet esetleges stabilizálódása hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindulásához, ezért a 2027-re vonatkozó előrejelzések továbbra is pozitívak, és Románia GDP-jének 2,2 százalékos növekedését vetítik előre – számolt be róla az EconoMedia román gazdasági hírportál.

Románia jelenleg elhúzódó belpolitikai krízissel néz szembe, ami május 5-én a parlamentben benyújtott és elfogadott bizalmatlansági indítványban, valamint az Ilie Bolojan vezette kormány leváltásában csúcsosodott ki. A közgazdászok szerint ilyen helyzetekben a politikai bizonytalanság nem csupán a politikai osztály problémája, hanem gyorsan átterjed a teljes gazdaságra is:

  • gyengíti a befektetői bizalmat,
  • késlelteti a beruházási döntéseket
  • és növeli a pénzügyi piacok volatilitását.

Emellett tovább nehezíti a költségvetési hiány kezelését és a szükséges reformok végrehajtását.

A szakértők úgy vélik, hogy a politikai instabilitás hatásai jóval tartósabbak lehetnek, és végső soron az ország gazdasági teljesítményének romlásában is megmutatkozhatnak. Ennek megfelelően a Babes-Bolyai Tudományegyetem csapata jelentősen módosította a román GDP 2026-os alakulására vonatkozó előrejelzését, és idén először negatív értékkel, vagyis gazdasági visszaeséssel számol.

Az év elején még 0,8 százalékos mérsékelt gazdasági növekedést prognosztizáltak 2026-ra, elsősorban a makrogazdasági mutatók fokozatos javulására alapozva az év második felében. Az előrejelzés első módosítására az iráni konfliktus kirobbanásakor került sor, amikor a növekedési várakozást 0,4 százalékra csökkentették, majd néhány héttel később ismét lefelé korrigálták, ezúttal 0,2 százalékra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.