Kirobbanó formában indította az évet az építőipar

Négyezermilliárd forintos szerződéses érték teljesítése vár az építőiparra, amelynek növekvő munkaerőigénye nyomán új kihívásokkal, többek között a munkásszállások hiányával szembesültek a munkaadók – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A meglévő szállások kapacitása csak a szükségletek harmadát fedezi, a többit piaci alapú lakásbérlettel és az ismét szolgálatba állított konténerszállásokkal igyekeznek megoldani. Az utóbbiakra azért van szükség, mert egyes településeken nincs annyi, illetve olyan áron kapható lakás, amennyi kellene. A munkásszállások létesítését segítő állami pályázati forrás önkormányzati részvétellel működik, és hosszú távon segítheti a probléma megoldását.

Mindeközben elindult a külföldön dolgozó szakmunkások visszaáramlása.

Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az építőipar januári teljesítményéről szóló KSH-gyorsjelentés kapcsán megemlítette: az építőipar egyelőre még nem ütközött kapacitáskorlátba, amiben szerepet játszhatott a külföldön dolgozó szakmunkások visszaáramlása és a közfoglalkoztatottak belépése az elsődleges munkaerőpiacra is. Januárban 19 ezerrel csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma.

Az építőipar húzóágazatává váló lakásépítés is tovább dübörög. Az idén 20-25 ezer új lakás készülhet el, ami az előző évi 44 százalékos növekedés után további emelkedés. Koji László szerint még bőven van tér a bővülésre, tekintettel az EU 28 tagországára érvényes mutatókra, vagyis a magyar lakáspiacon nincs túlpörgés, és túlélénkítésről sem lehet beszélni. Sőt – tette hozzá a szakmai szövetség vezetője – fontos, hogy a kormány lakáspiaci élénkítő eszközei tovább éljenek. Az 5 százalékos újlakás-áfa mellett a piaci igényekre szabott munkásszálló-építés lehet jó irány, továbbá az 51 százalékban Budapestre és Pest megyére korlátozódó építési beruházások egyenletesebb eloszlása. A kapacitáshiány is itt mutatkozik, nem országosan – a KSH térségi statisztikája jól tükrözi, hogy a munkahelyteremtő beruházásokat hova érdemes vinni.

Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten, Bács-Kiskun megyében és Zalában haladja meg az országos átlagot, és csak ugyanezekben a megyékben van az átlag felett a lakásépítések száma, ebből az egyikben toronymagasan.

Azokban a gazdaságilag és iparilag fejlett városokban, ahol az elmúlt években rengeteg új munkahely jött létre, jóval drágábbak az új lakások, mint a többi regionális központban – tájékoztatta a Világgazdaságot Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. E magas árak oka leginkább a telkek felértékelődése, hiszen egy-egy ingatlan építése szinte mindenhol ugyanannyiba kerül. Az elmúlt évihez képest az idén 30 százalék körüli, sőt helyenként azt is meghaladó áremelkedés látszik a pécsi, a békéscsabai, a debreceni, a nyíregyházai, a veszprémi és az érdi újlakás-piacon, jóval meghaladva a használt ingatlanok árváltozásának mértékét.

A magas rekordadat lesz a bázis

A szakértők az erős januári kezdés ellenére az idén összességében „csak” 20 százalék körüli teljesítménynövekedést várnak az építőipartól, amelynek további hónapjait már a rekordokban bővelkedő tavalyi bázishónapokhoz mérik majd. | VG