Cégvilág

Rezsitartalékot gyűjt az MFGK

A Magyar Földgázkereskedőnél elkülönített tartalék biztosítja, hogy a forrásárak emelkedése, azaz a társaság által vásárolt gáz drágulása esetén se kelljen emelni a lakosság által fizetett árat.

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) elkülönített tartalékot képez abból a különbözetből, amely a földgáz beszerzési ára (elismert költsége) és a felhasználók által e gázért – az egyetemes ár részeként – fizetett összeg között keletkezik – tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Magyarázata szerint ez a tartalék biztosítja, hogy a forrásárak emelkedése esetén (azaz amikor drágul az MFGK által vásárolt gáz) ne kelljen emelni a lakossági végárakat. Az árkülönbözet mértékét a hivatal folyamatosan nyomon követi, a társaságnál képződő többletről vagy veszteségről nyilvántartást vezet.

A Világgazdaság megkérdezte az MFGK-t, hogy mióta halmozza az említett árkülönbözetet, és az mekkora. A kapott válasz szerint „a MEKH közleménye minden releváns információt tartalmaz, az MFGK végre fogja hajtani a 37/2018. (III. 8.) kormányrendelet szerint meghatározott kötelezettségeket”.

Az árkülönbözet mértékét a hivatal folyamatosan nyomon követi, a társaságnál képződő többletről vagy veszteségről nyilvántartást vezet
MTI Fotó: Marjai János

A MEKH közleménye ismerteti, hogy 2016 áprilisában felülvizsgálták a földgázforráson képződő eredmény nyilvántartásának és elszámolásának rendszerét. A gáztörvény előírja, hogy amennyiben a nyilvántartott egyenleg pozitív, tehát többlet keletkezik a kereskedőnél, azt az MFGK Zrt. köteles az éves beszámolójának mérlegében passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Ez az elhatárolt többlet olyan tartalékot képez, amelyből a végfelhasználói árak a forrásárak emelkedésekor is stabilan tarthatók, így elkerülhető a lakossági végárak emelése – magyarázza a MEKH.

Közölte azt is, hogy a (múlt héten bejelentett) téli rezsicsökkentés összegét az MFGK az éves beszámolója mérlegében szerepeltetett passzív időbeli elhatárolása terhére köteles a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

Az MFGK nyilvános pénzügyi beszámolójának mérlegében az egyéb, várható kötelezettségekre képzett céltartalékok soron 2015 végén 34,1 milliárd, 2016 végén pedig 36,9 milliárd forint szerepelt, a növekedés tehát 2,8 milliárd forintos volt. Ez az összeg a beszerzési szerződések céltartaléka, amely a szerződések teljesítésével kapcsolatban elkerülhetetlen költségek és a várható bevételek különbsége. Állományának nagyságát a társaság a mindenkori középtávú üzleti terve, illetve legjobb tudomása szerinti feltételezései alapján határozta meg a beszámoló fordulónapjára diszkontált értéken.

A beszerzési ár ingadozik

A földgáz árát (a molekulaárat) a hatósági áras hazai termelés, az olajtermék-indexált források és a nyugat-európai gázpiacokhoz indexált források ára befolyásolja – magyarázza a MEKH. Ezek közül a hazai energiapolitika csak a hatósági áras hazai termelés árát tudja befolyásolni, de annak hatása a teljes lakossági árszintre korlátozott. Míg a forrásárak folyamatosan, nagymértékben és rövid időtávon sem előre jelezhetően változnak, a hazai lakossági végfelhasználói árak szintje fix, hatósági ár, annak maximális mértékét a 2013. évi LIV. törvény határozza meg. A jogszabály alapján az árszabályozásban elkülönül a felhasználók által az egyetemes ár részét képező, a földgázmolekulára fedezetet befizetett összeg (amely az egyetemes szolgáltatón keresztül jut el az MFGK-hoz) és a földgázforrás beszerzésének elismert költsége.

 

rezsi gáz tartalék
Kapcsolódó cikkek