Túl gyors, hogy az emberi agy felfogja: ez az új orosz technológia felrázta a kvantumkutatást — nem teszi zsebre az IBM és a Google
Az oroszországi Szaratovi Állami Egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy új technológiát az anyagok mágneses tulajdonságainak szabályozására, amely a jövőben lehetővé teheti szupergyors számítástechnikai eszközök létrehozását, amelyek tízszer vagy akár százszor kevesebb energiát fogyasztanak, mint a mai hasonló eszközök — közölte az Applied Physics Letters folyóirat.
Az oroszok a másik végéről fogták meg a kvantumfizika tudományát
A kutatott elektronikai terület az AI-kutatásban áttörő eredményeket produkáló spintronika,
ahol az információátvitelhez az elektron spinjét, és nem a töltését használják, amelyek legfontosabb feladata az anyagok mágneses tulajdonságainak elektromos vezérlése.
A mágnesesség elektromos mezővel és nem árammal történő megváltoztatása jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ami a hagyományos módszerek fő hátránya – állítják Szaratovi Állami Egyetemen.
Be tudtuk bizonyítani, hogy feszültség hatására elég jelentősen (akár 10 százalékkal) megváltoztatható az úgynevezett antiferromágneses rezonancia frekvenciája
– mondta Alekszandr Szadovnikov, a Szamara Állami Egyetem Mechanika és Fizika Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A szakértő hozzátette, hogy a folyamat áramok vagy mágneses mezők megváltoztatása nélkül zajlik, kizárólag elektromos mező segítségével. Ez összehasonlítható egy rádió beállításával, amelynek során nem a gombot forgatjuk, hanem egyszerűen megváltoztatjuk a hálózati feszültséget.
Úgy kell elképzelni, mint egy szendvicset
A tudósok elmagyarázták, hogy fejlesztésüket két anyagból álló „szendvics” formájában lehet elképzelni.
A „szendvics” alsó rétege egy piezoelektromos hatású anyag, amely izomként összehúzódik vagy megnyúlik, de csak elektromos feszültség hatására.
A piezoelektromos hatás fizikai jelensége során bizonyos kristályokon vagy kerámiákon mechanikai nyomás hatására elektromos polarizáció, vagyis töltésszétválasztás jön létre, ami feszültséget eredményez. Ennek az alsó rétegnek az összes mechanikai változása átadódik a felső mágneses anyagnak, amely a hematitból (vörösvasércből) áll.
Kvantumszámítógépek mind fölött
Ahogy korábban megírtuk, az IBM bejelentése felfokozta a versenyt a Google-lal, amely 2024 végén tudta leküzdeni az egyik legnagyobb utolsó akadályát. Akkor a Google is azt nyilatkozta, hogy jó úton halad afelé, hogy az évtized végére ipari méretű kvantumszámítógépet építsen.
Bár a legnehezebb tudományos problémákat már maguk mögött hagyták a nagy cégek, még így is számos apróbb műszaki problémával küzdenek nap mint nap a fejlesztők a technológia iparosításáért. Az ipari méretűre bővítés azt jelenti, hogy a 200 kvantumbitnél kevesebb kvantumgépet alkotó rendszereket 1 millió kvantumbitre vagy annál többre bővítik.
A részt vevő vállalatok ezt a hagyományos számítástechnika kezdeteihez hasonlítják, bár a kvantumszámítógépek összeállítása jóval komplexebb feladat.
Legutóbb, 2025 júniusában az IBM jelentette be, hogy most már egy fizikai kvantumszámítógép megvalósításába fektetik a kutatási és fejlesztési pénzeket. Ezt alátámasztották egy nyilvánosságra hozott kvantumszámítógép tervrajzával, amelyben már jelölték a korábbi tervekből hiányzó kulcsfontosságú részeket is.
A kvantumszámítógépek olyan problémákat lesznek képesek megoldani, amelyek a mai számítógépek számára megoldhatatlanok az anyagtudomány és a mesterséges intelligencia területén.
Jay Gambetta, az IBM kvantumkutatási osztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy szerinte az IBM-nek sikerült megfejteni a kódokat, és az évtized végére képesek lesznek sikeresen beüzemelni a gépet.
