Budapest-Belgrád vasútvonal: megerősítette a MÁV, ez a bejelentés mindent megváltoztat – „túlhúzzák" a magyar fővároson a vonalat

• Újra járni fog az Avala EuroCity Bécs és Belgrád között
• Az Ivo Andric EuroCity már nemcsak Belgrád és Budapest, hanem Belgrád és Bécs között jár majd
• A régi-új járatok illeszkednek majd a magyar és az osztrák főváros között járó eurocity menetrendjébe
• A megaberuházásról itt írtunk bővebben

Bekötik Bécset is a Belgrád–Budapest vasútvonalba – írta meg a szerb sajtó hétfőn. Ezzel nem csak a szerb és a magyar főváros között utazhatunk viszonylag rövid idő alatt a vasútfejlesztési projekt elkészültével, de az osztrák főváros is elérhető lesz akár átszállás nélkül. Mivel rengeteg szerb és vajdasági magyar is ingázik a három város között, tovább nő a villamosított, kétvágányú és nagy sebességű vonal jelentősége.

A részletekkel kapcsolatban és a sajtóhírek megerősítése végett megkerestük a MÁV-ot. A vasúttársaság a Világgazdaságnak azt írta, hogy valóban lesz összeköttetés (lentről „felfelé” haladva) Belgrád, Budapest és Bécs között, ráadásul két járattal. 

Rámutattak: a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával nem csak a két ország közötti vasúti összeköttetés javul. Mint részletezték, a fejlesztésnek köszönhetően az osztrák vasúttársasággal egyetértésben visszatér a korábban már közlekedett Avala EuroCity Bécs és Belgrád között, Budapest érintésével, valamint a korábban Belgrád és Budapest között közlekedő Ivo Andric EuroCity immár Bécsig fog közlekedni. A MÁV-nál azt is elárulták, hogy a járatok illeszkedni fognak a Budapest és Bécs közötti órás ütemű eurocityk közlekedésébe.

Mi történt? – erről szól a Budapest–Belgrád vasútvonal 

A régóta várt vasútvonal Belgrád és Budapest között a legfrissebb bejelentések szerint 2026 tavaszán készülhet el, azonban Belgrádból naponta két vonat folytatja útját a magyar fővárosból egészen Bécsig – jelent meg hétfőn a szerb sajtóban. Az ellenkező irányban, Bécsből Belgrádba szintén napi két indulás lesz. Az N1 szerb portál szerint a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra honlapján korábban rövid időre megjelent a 2025/26-os menetrend tervezete, amelyből kiderül: Belgrád és Budapest között napi hat vonat közlekedik majd mindkét irányban – három a Srbija Voz új, kínai CRRC-gyártmányú gyorsvonataival, három pedig a MÁV járataként. A két Belgrádba, valamint a két Budapestre közlekedő magyar MÁV-vonat ugyanazt a számot viseli, mint a jelenleg Magyarország és Ausztria fővárosa között közlekedő vonatok. 

„Partnerünkkel, a MÁV-val közösen tervezzük a jövőben a 144-es és a 148-as vonatok közlekedtetését Belgrád, Budapest és Bécs között. Az ellenkező irányban a 141-es és a 147-es vonatok közlekednek majd Bécs, Budapest és Belgrád között” – közölte az osztrák állami vasút. Az OBB emlékeztet, hogy ezek a vonatok jelenleg csak Bécs és Budapest között közlekednek, valamint hogy a Belgrádba vezető közvetlen vonal indulásának dátuma még nincs meghatározva, de 2026-ban várható – írta az N1 portál, ráerősítve ezzel a MÁV portálunknak küldött válaszára, miszerint korábbi járatokat hoznak vissza – Avala és Ivo Andric – immár hosszabb útvonallal.

Budapest–Belgrád vasútvonal

A vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád és Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasút jön létre.

A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.

A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 2,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban.

A magyar szakasz kivitelezését a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok

• több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát,
• 225 ezer köbméter betonalapot
• és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukba.

A fejlesztés pedig látszólag a végéhez közeledik: a próbamenetek után jöhet a műszaki átadás, majd a forgalomba helyezés.

A vasútvonal akkor teljes hosszában, Budapesttől Belgrádig, 350 kilométeren válik járhatóvá, lezárva az egy évtizedes tervezés és kivitelezés szakaszát.

A mostani próbák tehát nem pusztán technikai tesztek: a projekt befejezésének előszelét jelentik. A Gigantok dübörgése nemcsak a vasútbarátoknak szól, hanem egy új korszak előhangja a magyar és balkáni vasúti közlekedésben.