Az Innogy árfolyama már a hétfői nyitásban kilőtt, 16 százalékot ugrott, anyacége, az RWE 14, az újdonsült üzlettárs, az E.ON pedig 6,3 százalékkal erősödött a frankfurti tőzsdén azután, hogy vasárnap bejelentették a német energiaipar idei legnagyobb üzletét. Ennek keretében feldarabolják az RWE-hez tartozó Innogyt:
a megújuló áramtermeléssel foglalkozó egységei visszakerülnek az anyavállalathoz, míg a távvezeték- és elosztóhálózatát, valamint az energiaszolgáltató üzletágát megkapja az E.ON. Utóbbi átadja zöldáramtermelő érdekeltségeit az RWE-nek.
S hogy még bonyolultabb legyen a tranzakció, az RWE értékegyeztetéssel 1,5 milliárd eurót fizet az E.ON-nak, és ennek fejében 16,7 százalékos részvénycsomaghoz jut a társaságban. Az E.ON 20 százalékos tőkeemelést hajt végre, e részvényeket jegyzi majd le az RWE. Végül az E.ON várhatóan 40 eurón ajánlatot tesz majd az Innogy kisrészvényeseinek, és teljesen magába olvasztja a céget. Ezt a szintet már hétfőn reggel alulról súrolta az árfolyam.
Forrás: VG
Azzal, hogy az E.ON 5,2 milliárd eurót kínál a kisbefektetőknél lévő részvényekért, 22,4 milliárd euróra értékeli az Innogy egészét. Elemzők szerint az ügylet logikus és stratégiai fontosságú, ezzel mindkét óriás ismét régi fényében és nagyságában tündökölhet, s visszaverheti a nemzetközi riválisok támadási kísérleteit. A Reuters szakértői szerint az E.ON vállalt kisebb kockázatot, mert az energiaszállításhoz és -szolgáltatáshoz képest a zöldenergia-termelés rázósabb műfajnak számít. Az E.ON ezentúl az energiahordozók árváltozásaitól független szolgáltatásra koncentrálhat.
Fosszilis áramtermelő üzletágát már 2016-ban kiszervezte az Uniper nevű érdekeltségébe, s az idén az abban lévő 46,6 százalékos részesedését eladja a finn Fortumnak.
A bonyolult tranzakció a német cégek megerősödését eredményezi, és Angela Merkel kancellár számára is megnyugtató a protekcionizmust ismét előtérbe helyező világgazdaságban. Igaz éppen ő volt a két óriáscég sírásója, amikor a fukusimai reaktorbaleset után keresztülvitte az atomenergia kiszorítását, a környezetszennyező szenes erőművek szerepének csökkentését és a megújulók helyzetbe hozását a német áramtermelésben. Az azóta eltelt hét évben a cégek eurómilliárdos leírásokra kényszerültek, versenyelőnyüket elveszítették, már-már potenciális felvásárlási célpontokként beszéltek róluk.
Különösen az Innogyról, amelyet két éve választott le, majd vitt tőzsdére az RWE, magánál tartva annak 76,8 százalékát. Az Innogybe szervezte ki a zöldáramtermelését, az átviteli és elosztóhálózatát, míg az RWE-nél maradt a szén és a földgáz energetikai hasznosítását végző, valamint a leszerelés alatt álló atomenergetikai üzletág.
Az Elmű-Émász többségi tulajdonosa is az Innogy, míg az E.ON a magyar gáz- és áramszolgáltatási piac egyik főszereplője.
A konkurencia máris vizsgálatért kiált, az egymillió ügyfelét zöldárammal kiszolgáló LichtBlick igazgatója, Wilfried Gillrath a Bloombergnek a verseny erőteljes torzulásáról beszélt, és a fogyasztói tarifák emelkedésével riogatott. Csalódottak lehetnek az Innogyre ácsingózó nagy külföldi energiacégek is, közülük a francia EDF-et és Engie-t (korábban GDF Suez), az olasz Enelt és a spanyol Iberdrolát is az érdeklődők között emlegette a sajtó, de velük a tárgyalások megfeneklettek. A vagyoncsere és az RWE részesedésszerzése az E.ON-ban versenyjogi aggályokat vet fel, számos engedélyt kell majd a feleknek beszerezniük az ügylet jóváhagyásához. Elsőként vasárnap a két cég a felügyelőbizottságok közös ülésén beszéli át a részleteket.
Hozta a tervet az Innogy
Kilenc százalékkal 1,22 milliárd euróra növelte kiigazított adózott eredményét tavaly az Innogy – derül ki tegnap közreadott beszámolójából. A 42 ezer főnek munkát vállalat teljesítette kitűzött céljait, 2016-hoz hasonlóan 1,60 eurós osztalékot fizet részvényeseinek. A cégvezetés megerősítette a folyó üzleti évre szóló várakozásait, eszerint a kiigazított EBIT a tavalyi 2,8 milliárd euróhoz képest 2,7 milliárd körül lehet, ahogy az adózott eredmény is 100 millióval, 1,1 milliárd euróra csökkenhet. | VG
