Az idei első fél évben hatvan praxisközösség jön létre Magyarországon azért, hogy tovább erősítsék a prevenciós tevékenységet az alapellátásban – nyilatkozta lapunknak Vajer Péter, a Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. Hozzátette, hogy az EFOP 1.8.2-es európai uniós pályázat keretében
nyolcmilliárd forint uniós forrás érkezett az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztésére.
A praxisközösségek maximum 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak. A közösségek az egész országban, nem csak a hátrányos helyzetű településeken alakultak meg. Vajer Péter hozzátette, jó néhány támogatási szerződés már megszületett, és néhány közösség már el is kezdte a munkát, például Mórahalmon és Hevesen már fel is álltak a közösségek.
A pályázat a praxisközösségek megalakulásával lehetőséget biztosít, hogy csökkenjenek az alapellátásban tapasztalható területi egyenlőtlenségek, növekedjen a prevenciós tevékenység, s forrásként szolgál az egészségügy humánerőforrás-krízisének kezeléséhez is
– mondta a főigazgató.
Korábban a Svájci–magyar együttműködési program keretében Svájc 13 millió svájci frankot (3,4 milliárd forintot) biztosított a magyar egészségügynek. A 2010 és 2017 között működő modell alapján a hátrányos helyzetű településeken négy praxisközösséget hoztak létre, 24 praxis önkéntesen csatlakozott a programhoz.
A svájci modellprogramban a területileg érintett lakosság 80 százalékát sikerült átszűrni.
De a programhoz jelentős számú külső szakemberre volt szükség, például dietetikusra, gyógytornászra, mentálhigiénés szakemberre, viszont ezek mind hiányszakmák
– mondta a Világgazdaságnak Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének elnöke. Javaslata szerint minimum egy kollégával – prevenciós nővérrel – bővíteni kellene a háziorvosi praxisteameket, amire állami forrást kellene biztosítani a következő ciklusban.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
