Könnyedén léphetnek külpiacra a magyarországi vállalkozások

Árnyalja azonban a képet, hogy e tekintetben az első helyezésen 15 uniós tagországgal osztozunk, köztük Belgiummal, Hollandiával, Luxemburggal, de holtversenyben Csehország, Lengyelország és Szlovákia is az élre került.

Emellett az export- és importfolyamatok lebonyolításának és dokumentációjának idő- és költségigénye alapján is kiemelkedően jó helyzetben van Magyarország a rangsor készítői szerint.

Mindez nem csupán az olyan nagyberuházók, mint például az autógyárak vagy az össze­szere­lőüzemek, hanem a magyar e-kereskedők számára is kedvező lehetőségeket kínál – mondta Dunder Krisztián online üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője. Hozzátette, érdemes az online kereskedéseknek kihasználniuk ezt az előnyt, és minél előbb külföldi piacokra lépni. Ma még Magyarország, illetve Kelet-Közép-Európa nem túl csábító a nagy webáruházak számára, a széttöredezett régiós piac egyelőre a helyi cégeknek kedvez. Ez az előny azonban nem tarthat örökké, a világ az egységes digitális piac felé halad – tette hozzá.

Vannak azonban olyan szempontok is, amelyek terén még bőven lenne teendő. Például a cégalapítás nehézsége, a tulajdonjog bejegyzése, vagy épp az adófizetés miatt ugyanis a teljes rangsorban Magyarország a 48. helyen áll.

Az Európai Unió online kereskedelme évi mintegy 20 százalékkal bővül, de a kereskedőknek még csak a 7 százaléka exportál más tagállamba. Az Európai Parlament február elején új szabályozást fogadott el, amelynek értelmében tilos megkülönböztetni a fogyasztókat földrajzi jellemzőik szerint. Ez azt jelenti, hogy állampolgárságtól, lakó- és tartózkodási helytől vagy a bankkártya kibocsátójától függetlenül bárki bárhonnan rendelhet majd az uniós piacon, többletköltségek nélkül. Ezzel az intézkedéssel is próbálja lebontani a meglévő piaci korlátokat Brüsszel.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja