késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lobbierő híján a hazai tőzsdecégek
A Lobbyfacts.eu összesítése szerint az utóbbi években a hazai tőzsdetársaságok közül a Mol lobbitevékenysége volt a legaktívabb. A lobbizásra költött összeg a Molnál folyamatosan nőtt 2011 és 2016 között, az időszak elején még az évi 100 ezer eurót sem elérő költés öt év alatt 550 ezer euróra emelkedett.
Az összesítés szerint a Mol az energetika, a klímaváltozás, a környezet, az adó, a közlekedés, a verseny és a társasági jog témakörökben lobbizott az Európai Unió döntéshozóinál.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint a félmillió eurós nagyságrend a Mol költségeit tekintve marginális, számára meglepetés lenne, ha az olajtársaság valóban csupán ennyit költene egy évben érdekérvényesítési tevékenységre. Mint a Világgazdaságnak elmondta, a Mol aktuális európai uniós lobbitevékenysége nem ismert, de például
racionális döntés lenne, ha fellépnének a bioüzemanyagok felhasználhatóságának korlátozása érdekében.
Az olajtársaság tagja több – mintegy 25 – szakmai szervezetnek is, amelyek szerepe részben az érdekérvényesítés. 2017-ben 1,03 millió eurót költött a Mol ilyen szervezetekben tagdíjakra. A Mol csoport részeként a TVK tagja a European Chemical Industry Councilnak (CEFIC), így a vállalat részt vesz a döntés-előkészítési és jogalkotási folyamatokban, valamint a petrolkémiai üzleti érdekek képviseletében. A Lobbyfacts.eu összesítése szerint a CEFIC az első helyen áll az EU-s lobbizásban, 2017-ben 12,3 millió eurót költöttek érdekképviseleti célokra.
A Richter esetében nincs dedikált költés EU-s lobbicélra.
Az EU-s érdekérvényesítő tevékenységet – amely nem Richter-specifikus – a Medicine for Europe nevű brüsszeli gyógyszeripari érdekképviseleti szövetségi tagságon keresztül látjuk el, nem közvetlen módon
– mondta a Világgazdaságnak Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.
A Richter szemszögéből idén két fontos EU-s szabályozás változik, az egyik az úgynevezett SPC-mentesség, a másik pedig az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése. Az európai piac tekintetében a kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC-k) kérdése a fontosabb, szabályozásuk érinti a generikusgyógyszer-gyártó piac szereplőit. A folyamat az első szakaszban van – az Európai Bizottság tett javaslatot a módosításra –, az érdekérvényesítés már ebben a szakaszban elkezdődött.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.