Az államtitkár nem talál kivetnivalót az atomenergiában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió energia- és klímapolitikájának sarokköve a nagyon határozott klímavédelmi kötelezettség. A tagállamok a közelmúltban egyeztek meg a 2030-as megújulóenergia-célban, amely 32 százalék, és az energiahatékonyság területén szintén 32 százalékos célt tűztek ki. E törekvések valóra váltásának fontos eleme az emissziókereskedelmi rendszer, a szén-dioxid-kibocsátás után a termelők által fizetendő ár várhatóan nőni fog, ez a körülmény pedig segíti az atomerőművek megtérülését is – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Magyar Hírlap keddi számában.
Paks II. egy klímavédelmi szempontból tiszta energiaforrásként jön létre,
legfontosabb célja a magyar energiaellátás gerincét adó nukleárisenergia-termelés hosszú távú fenntartása – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy emellett jelentős megújuló kapacitások fognak a rendszerbe lépni, ezek közül a kormány elsősorban a napelemes beruházásokat preferálja.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány az elmúlt hat-hét évben komoly erőfeszítéseket tett az egyoldalú orosz gázimport-függőség megszüntetéséért. Véleménye szerint a külső kitettség egy versengő gázpiac létrehozásával mérsékelhető, ahol az orosz gáznak is megvan a maga szerepe.
Kaderják Péter a jövőre vonatkozó legígéretesebb projektnek nevezte a román-magyar-szlovák-osztrák gázszállítási útvonal kialakítását.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy az Északi Áramlat 2. vezeték megvalósulása – amellyel a gáz jelentős része Ukrajna megkerülésével jutna Nyugat-Európába, és onnan tudnánk megvásárolni – Kelet-Európa számára több hátránnyal járna, mint előnnyel. Várhatóan áremelkedést okozna nálunk, hiszen a legolcsóbb gázszállítási irány az ukrán, ezért Magyarországnak érdekében áll az ukrán gáztranzit fenntartása – olvasható a lapban.
