Egymillió lakás felújítása maradt el
Számottevően javulna a hazai ingatlanállomány minősége, ha állami eszközökkel élénkítenék a lakásfelújítási kedvet, ami a gazdasági válság utáni mélypontról épp tavaly szökött már csaknem olyan magasságba, mint amekkorán folyamatosan pörögnie kellene. Csakhogy egyetlen, megközelítően ideális év még nem jelent érzékelhető áttörést, az elmaradás évtizedes, az elmúlt tíz évben egymillió lakást nem újítottak fel – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Szerinte évente legalább 200 ezer lakás átfogó, nagy felújítására lenne szükség az épületek húszévenkénti generális nagyfelújítási igényével számolva, ami a szakmai minimum. Viszont a tavalyi 180 ezer lakásfelújítás előtti időszakban csak két olyan év volt, amikor 120 ezernél több ingatlant fiatalítottak meg. Az ÉVOSZ már három éve rendületlenül szorgalmazza a lakásfelújítások áfa-visszatérítési lehetőségének bevezetését az új építésűek mintájára.
A szövetség az éves ágazati helyzetértékelését kiegészítő javaslatsorban az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfaérték 30 százalékának számla alapján való visszaigényelhetőségét jelölte meg, maximum mintegy hárommillió forintig.
Koji László rámutatott: számításaik szerint ez már számottevően növelné a felújítási kedvet, és ami ugyanilyen fontos, a garanciális hátteret is, ami a felek közös érdeke. Ha az írott szerződések felé mozdulna el a szóbeli megállapodások uralta piac, vagyis a kivitelezők hivatalosan szerződnének a munkálatokra a lakossági szektorban is, akkor ők is nagyobb arányban juthatnának hozzá a munkájuk ellenértékéhez. Kevés szó esik arról, hogy nemcsak a munka minőségével elégedetlen ingatlantulajdonosok látják kárát az írásos szerződésen alapuló garancia hiányának, hanem a kivitelezők is, akik az építőipari ágazat átlagánál jóval nagyobb arányban írhatják le a nem fizető ügyfelek miatti kintlévőségeiket. A jellemzően kis létszámú csapatokkal dolgozó lakásfelújító vállalkozóknak néhány 100-200 ezer forintos kifizetetlen munka is súlyos kárt okoz, akár egy-egy emberük teljes havi bérét is kiteheti.
A kedvezményes újlakás-áfa kivezetése előtt is többször elhangzott kormánykörökben a lakásfel-
újítások támogatásának szükségessége, ez azonban nem lehet áfakedvezmény, hiszen az csak kész termékre alkalmazható, szolgáltatásra, munkadíjra nem. Ezért jelentene megoldást az áfa-visszatérítés. A legalizált megbízásokkal a felek a megtakarítható adónál nagyobb összegű kárt tudnának ugyanis megelőzni.
A hazai ingatlanállományt közvetett és közvetlen módon segíti a lakáspiac felpörgése, a vásárlók 30-40 százalékát kitevő befektetői kör ugyanis jellemzően felújításra szoruló használt lakásokat keres, amelyeket azután felújítva ad el vagy bérbe, azaz megnövelt értékkel – tudtuk meg Balogh Lászlótól, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől.
A piacvezető hirdetési portálon közzétett hirdetésekből – a Világgazdaság számára értékelve – kiderült, hogy jó állapotúnak a lakóingatlanok alig több, mint harmadát minősítik maguk az eladók. A normál állapot többnyire ugyancsak azt jelenti, hogy felújításra érett az ingatlan. Ezek azonban – a felújítandóval szemben, ami nemritkán lakhatatlant jelent – többnyire tisztasági festés után beköltözhető lakások. Azok a lakások, amelyeknél nincs állapot megjelölve, ugyancsak felújításra szorulhatnak, vagyis az eladásra várók közül minden harmadik ingatlanra sok millió forintot kell költeni az elmaradt munkák miatt.
Mit hiányol a piac?
Az ÉVOSZ a lakásépítés, lakásfelújítás lendületének megőrzésére több javaslatot készített a döntéshozóknak. Ezek a következők:
l Az áfa-visszaigénylés nagyobb mértékű legyen az új építésű lakásoknál, és vezessék be a felújításoknál is.
l A CSOK alanyi jogosultságát terjesszék ki korhatártól függetlenül azokra, akik gyerekeket nevelnek.
l Terjesszék ki a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.
l Öt éven át járjon építményadó-kedvezmény az új építésű lakásokra.
l Csökkenjen tovább a közüzemi bekötések adminisztrációs terhe, és a szolgáltatókat kötelezzék a határidők betartására.
l Legyen pályázati támogatás az energiatakarékos berendezésekre, gépészeti és egyéb megoldásokra.
l Minősítse egyenértékűnek az új építést és a felújítást a kormány az állami támogatások meghatározásakor.
l Lehessen szociális célú lakásgazdálkodásra pályázni (építés, felújítás, üzemeltetés esetében). | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.