Szúrja a Vatikán szemét, hogy egyeseknek pénzt és fegyvert küld Brüsszel, de van, ahol nem tesz semmit – így még nem állt bele az egyház az EU-ba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Vatikánból érkezett éles kritika az Európai Unió külpolitikájával szemben: XIV. Leó pápa bíborosi tanácskozásán a Szentszék hittani hivatalának vezetője azzal vádolta Brüsszelt, hogy kettős mércét alkalmaz a nemzetközi jog érvényesítésében, és politikai érdekek alapján ítéli meg az egyes fegyveres konfliktusokat. A bírálat azért különösen figyelemre méltó, mert ritkán fordul elő, hogy a katolikus egyház egyik legmagasabb rangú vezetője ilyen közvetlenül fogalmaz meg kritikát az Európai Unióval szemben.
A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozást XIV. Leó pápa hívta össze annak érdekében, hogy a bíborosok megvitassák a modern háborúk hátterében álló hatalmi kultúrát, valamint újragondolják az igazságos háború hagyományos katolikus tanítását. A pápa álláspontja szerint ezt az elvet az elmúlt évtizedekben túl gyakran használták katonai beavatkozások igazolására – írja a Politico.
A konferencia nyitóelőadását Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa tartotta. Szerinte a kormányok egyre inkább politikai érdekek alapján alkalmazzák a nemzetközi jogot és az erkölcsi normákat, nem pedig egységes elvek mentén.
A bíboros külön az Európai Uniót is bírálta. Úgy fogalmazott, hogy
Brüsszel egyes országokkal szemben gazdasági szankciókat vezet be, míg más államokat pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segít, ugyanakkor más, akár súlyosabb következményekkel járó katonai inváziók esetében nem jár el hasonló módon.
Véleménye szerint ezek az ellentmondások arra utalnak, hogy a döntéseket sokszor inkább politikai és gazdasági érdekek vezérlik, mintsem egységes értékrend.
Fernández arra is figyelmeztetett, hogy a legitim önvédelem fogalmát számos állam az eredeti jelentésén túlterjesztve alkalmazza katonai beavatkozások igazolására. Példaként Oroszországot, az Egyesült Államokat és más nagyhatalmakat említette, melyek szerinte egyaránt hivatkoztak önvédelemre különböző konfliktusok során Ukrajnától a Közel-Keletig.
Az EU történelmi védelmi hitelprogramot indít
A bíboros bírálata olyan időszakban érkezett, amikor az Európai Unió éppen jelentős védelmi fordulatot hajt végre. A 27 tagállam jóváhagyta egy 150 milliárd eurós (mintegy 60 ezer milliárd forintos) közös hitelkeret létrehozását, amelyből a tagországok fegyverkezési és védelmi beruházásokat finanszírozhatnak. A program keretében többek között
- lőszerek,
- rakéták,
- drónok,
- légvédelmi rendszerek
- és a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló fejlesztések
kaphatnak támogatást, miközben az Európai Bizottság a forrásokat a tőkepiacokról vonja be. A kezdeményezés Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseire is válasz, miután Washington jelezte, hogy csökkentheti európai biztonsági szerepvállalását. A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó szakértő szerint az európai védelmi képességek megerősítése Magyarország számára is kedvező lehet, mivel hosszabb távon csökkentheti a kontinens külső biztonsági függőségét és erősítheti a NATO európai pillérét.
A migrációs politika is újabb vitát nyitott Brüsszel kettős mércéjéről
A bíboros által említett kettős mérce kapcsán az Európai Unió migrációs politikája is egyre több vitát vált ki. Az új uniós visszatérési szabályozás lehetővé tenné, hogy az elutasított menedékkérőket az EU-n kívüli központokba szállítsák, és a tervek szerint Ruanda, Üzbegisztán vagy akár Uganda is szóba kerülhet fogadó országként. Miközben Brüsszel hangsúlyozza, hogy csak olyan államokkal kötne megállapodást, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, több szakértő és jogvédő szervezet szerint éppen ezekkel az országokkal kapcsolatban merülnek fel a legsúlyosabb aggályok a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesülése miatt.
Az Európai Bizottság ugyanakkor már jelentős támogatásokat nyújtott a potenciális partnerországoknak: Ruanda több százmillió eurós fejlesztési forrásban részesült, Üzbegisztán számára pedig 119 millió eurós támogatási csomagot különítettek el. A tervek ezért újabb példaként szolgálnak azok számára, akik szerint az Európai Unió a külpolitikában és a migráció kezelésében sem minden esetben ugyanazokat az elveket alkalmazza, hanem a politikai és stratégiai érdekek gyakran felülírják a deklarált értékalapú megközelítést.
