Építeni nem lesz olcsóbb

Idén is elkészült az építőipari konjunktúráról a felmérés, amelyet 400 építési vállalkozás megkérdezésével állított össze a szakmai szövetség. Az ágazati helyzet értékeléséről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a kereslet dinamikusan nő, a cégek több mint felénél a kapacitáshoz mérten 80 százalék feletti vagy a kapacitásaikat máris meghaladó az év közepén lekötött rendelésállomány. Mindezek eredménye is, hogy a korábbi évekkel ellentétben mára a vállalkozások kétharmadánál eléri vagy meghaladja az inflációt az árbevétel-arányos jövedelmezőség, ami ágazaton belül viszont nagy szóródást mutat.

A cégvezetők kétharmada szerint a második fél évben a jövedelmezőség tovább javulhat, és a szerződésállomány volumene is tovább nő – olvasható ki a konjunktúrafelmérésből. A konjunktúrát teljes egészében mégsem tudják kihasználni a piaci szereplők, mert a bővülést nehezíti a szakemberhiány és a kapacitás korszerűtlensége. Az elaprózott cégstruktúra nem változott, noha ez a hatékonyság javulását gátolja, miként az is, hogy a foglalkoztatottak között lényegesen nagyobb a segédmunkások aránya, mint korábban.

Az ÉVOSZ szerint az építőipari vállalkozások nem készültek fel a növekvő kereslet kielégítésére, ezért nehezebb kivitelezőt találni, a határidők kitolódnak, és az árváltozások is súlyos feszültséget keltenek a piacon – sommázzák a felmérés készítői. A helyzetértékelés szerint mindeközben a fizetőképes kereslet minden alágazatban jelentősen bővült, a cégek nagy értékű szerződéseket tudtak kötni az elmúlt hónapokban. Koji László rámutatott, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás továbbra is kis szelete az ágazatnak, noha a kormányzati intézkedések hatására növekedett, de még mindig csak az összes teljesítmény 18 százalékát teszi ki. Ez pedig konkrétan a fele az Európai Unió 28 országában az idén átlagosan 36 százalék körül várható szintnek. Az ágazati szereplők szerint az 5 százalékos újlakás-áfakulcs 2019. december 31. utáni visszaemelése 27 százalékra a lakásépítési piacot összességében negatívan fogja befolyásolni – közölte az ÉVOSZ. Az áfaváltozás közelgő határidejének hatása máris látható, a lakásépítők sietősen igyekeznek teljesíteni vállalásaikat, miközben arra lehet számítani, hogy a megrendelői hajlandóságot hamarosan visszaveti a hátralévő idő rövidsége, ami a most induló projektek befejezéséhez a kedvezményes áfa időszakában már kevés lehet. Egyre többen a lakásépítés támogatását, ösztönzését célzó kormányzati intézkedések bejelentésére várnak. Az építési piacon tapasztalható áremelkedéseknek nincs végük – vélik a megkérdezettek –, noha ezek az árváltozások már fenyegető kockázatot jelentenek a kivitelezés során a többi alágazatban is. Minden területen kulcsfontosságúvá vált, hogy milyen gyorsan lehet a beruházásokat befejezni. A 2016-ban kötött szerződések megvalósíthatósága érdekében többféle megoldást alkalmaznak a felek. Vagy műszakilag átszabták a létesítményeket, vagy megemelték a vállalási áraikat. Mások megegyezés híján megpróbálnak kimenekülni a szerződéseikből – tudtuk meg.

Két számjegyű drágulás

Kevés kivétellel két számjegyű árváltozást tapasztaltak a megkérdezettek az építőiparban egy éven belül az építőanyagok, a személyi jellegű kiadások és az egyéb költségek körében. Átlagon felüli mértékben, azaz 20 százalékkal emelkedett

a hőszigetelő anyagok ára, miközben 12-13 százalékkal nőtt a beton, a tégla, a szaniteráru, a gépészeti szerelvények, valamint a fuvar költsége, az építési törmelék elszállításának ára és az építőgépek bérleti díja. Kiemelkedő költségnövekedést okozott a termelésirányítók, műszaki vezetők, projektvezetők 21-22 százalékkal megugrott bére és a közterhek, míg az alvállalkozói díjtételek is 20 százalékkal drágultak. 2019-re 1-2 százalékkal szolidabb, de még mindig tetemes árnövekedésre számítanak a piacon érdekelt vállalkozások.