Aranyláz söpör végig Új-Zélandon: feladná a „tiszta ország” imázsát a gazdasági túlélésért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj-Zéland felgyorsítja az aranybányászati beruházásokat és aktívan keresi a befektetőket, miközben a nemesfém világpiaci árának emelkedése új életet lehelt egy hosszú ideje hanyatló ágazatba. Az ország aranytermelése a 2030-as évek közepére megduplázódhat, amivel legalább három évtizedes csúcsot érhet el – írta a Reuters.
A kormány célja, hogy 2035-re az ásványkincsek – az arany mellett a szén és az ezüst – éves exportja meghaladja a 3 milliárd új-zélandi dollárt, vagyis körülbelül 1,8 milliárd amerikai dollárt. Ehhez jól jön, hogy az ország gazdasági növekedése lassult, a munkanélküliség pedig közel tízéves csúcsra emelkedett.
A fordulat már a számokban is látszik. Tavaly 163 új kutatási, feltárási vagy bányászati engedélyt adtak ki, ami 16 százalékkal több az előző évinél. Az aranyexportból származó bevétel pedig három év alatt csaknem megháromszorozódott, és elérte az 1,83 milliárd új-zélandi dollárt. Ez az ország teljes áruexportjának 2,3 százalékát adja, szemben a 2022-es 0,9 százalékkal.
Gyorsított engedélyezéssel csábítják a befektetőket
A kormány tavaly olyan törvényt fogadott el, amely a kiemelt infrastrukturális, energetikai és bányászati projektek engedélyezését évekről hónapokra rövidítheti le. Az új rendszer ráadásul korlátozza a nyilvános konzultációkat és a jogi kifogások lehetőségét is.
Az egyik legnagyobb nyertes a kanadai hátterű OceanaGold, amely gyorsított eljárásban kapott engedélyt a Waihi North projektre. A vállalat mintegy 1 milliárd új-zélandi dollárt tervez befektetni a bányába, ahol az évtized végén indulhat meg a termelés.
Közben az ausztrál hátterű Endura Mining Snowy River projektje már idén decemberben megkezdheti a működését, és a kormány becslése szerint évente legalább 350 millió új-zélandi dollárral növelheti az exportbevételeket.
Shane Jones erőforrás-miniszter a Reutersnek úgy fogalmazott: az országnak minden lehetőséget ki kell használnia a gazdaság élénkítésére.
A gazdaságunknak minden nyílvesszőre szüksége van a tegezben, és mindegyiket rendkívüli pontossággal kell kilőnünk
– mondta a miniszter.
Félő, hogy az arany felülírja a „100 százalékig tiszta” imázst
Az aranyláz ugyanakkor egyre nagyobb ellenállást vált ki. Környezetvédők, borászok és helyi lakosok attól tartanak, hogy a bányák veszélyeztetik Új-Zéland egyik legértékesebb exportcikkét:
a természetközeli, érintetlen ország képét.
A legélesebb vita a Déli-szigeten, Central Otago régióban zajlik, ahol az ausztrál Santana Minerals egy hatalmas külszíni fejtést nyitna. A projekt évente átlagosan 360 millió új-zélandi dollárral növelhetné a GDP-t és 351 embernek adna közvetlenül munkát,
- a helyi borászatok
- és civil szervezetek
azonban attól tartanak, hogy a bánya szennyezheti a levegőt és veszélybe sodorhatja a vízkészleteket.
A Reutersnek a színészként és borászként is elismert Sam Neill is megszólalt, aki szerint ha ezt a beruházást engedélyezik, további bányák követhetik.
Ez katasztrofális lenne
– fogalmazott. Az idei novemberi választás ezért nemcsak politikai, hanem gazdasági és környezetvédelmi szempontból is sorsdöntő lehet Új-Zéland számára: az ország ugyanis most arról dönt, hogy a rekordmagas aranyárakat vagy a „100 százalékig tiszta” márkát tekinti-e fontosabbnak.
