Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) egy új tanulmányban foglalja össze, mi történt eddig az üzemanyag-fogyasztás csökkentése terén, és milyen új szabályozást kellene elfogadnia az Európai Parlamentnek és a szakminiszterek Európai Tanácsának ahhoz, hogy a helyzet érdemben megváltozzék.
Az eltérés a gépkocsik típusbizonyítványa szerinti és valóságos fogyasztása között ugyanis 2016-ra 42 százalékra emelkedett. Az elmúlt 18 év mérlege 149,6 milliárd euró ráfizetés, ezen belül a magyar autósok vesztesége több mint 250 milliárd forint.
Az szerint az új laboratóriumi gépkocsi tesztelési eljárás, a WLTP segíteni fog a gondon, és pár év múlva már használat közben is csak annyit fognak fogyasztani a gépkocsik, amennyit a tesztpadon. Azonban fennáll a veszélye annak, hogy a rendszerbe beépített kiskapuk kihasználásával egyes autógyárak ismét manipulálják majd a vevőket.
Ahhoz, hogy legyenek a mai próbapadi mérési eljárás szerinti fogyasztási értékeknek megfelelő WLTP-értékek, összehasonlító méréseket fognak végezni a közeljövőben. Szakértők szerint azonban megtörténhet, hogy
az összehasonlító mérés során az autógyártók a régi fajta méréskor leszorítják, a WLTP-méréskor viszont szándékosan megemelik a vizsgált gépkocsi mért fogyasztását. Később azután, amikor már a WLTP-mérés alapján adják ki a típusbizonyítványt, mindenféle technikai újítás nélkül tudnának majd fogyasztáscsökkenést produkálni.
„Most az Európai Parlament tagjain és a tagállamok illetékes miniszterein a sor, nekik kell az Európai Bizottság által javasoltnál szigorúbb eljárásokat és fogyasztáscsökkentési előírásokat elfogadniuk ahhoz, hogy az autók fogyasztása érdemben csökkenjen” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
A T&E számításai szerint a megfelelő szigorítás 108 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátást és 54 milliárd euró fölösleges kiadást előzhetne meg 2030-ig ahhoz a szabályozáshoz képest, amit az Európai Bizottság javasol.
