Azonnal reagált a Tisza-kormány az amerikai ítéletre: Kármán András pénzügyminiszter leült tárgyalni a nagy hitelminősítőkkel – "Minden magyar családot érintenek"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBizalmat kapott Magyarország és ezzel a jelenlegi költségvetési, gazdaságpolitikai irány is – így reagált a Tisza-kormány pénzügyminisztere az éjjel megjelent a Fitch-ítéletre.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, amerikai ítélet érkezett az éjjel Magyarországról és a magyar gazdaságról. Ezt a nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch adta ki pénteken késő este.
Ezzel lezárult a nagy nyári hiteminősítő kör, a pénteki volt a végső döntés, előtte a Moody's és az S&P is kiadta az előrejelzését a magyar gazdaságról. Utoljára tehát a Fitch jelentekezett a besorolásával.
Nagy meglepetést a döntésével nem okozott, hiszen igazodott a másik két nagy szerepelő érétkeléséhez, illetve az elemzői várakozásokkal is egybevág a minősítés.
A Fitch megerősítette Magyarország „BBB” besorolását, a kilátás viszont továbbra is negatív. A Fitch Ratings ítélete egészen pontosan úgy szól, hogy megerősíti Magyarország hosszú távú, devizában és hazai valutában fennálló kibocsátói adósbesorolását „BBB” szinten, negatív kilátás mellett.
Tisza-kormány: azonnal reagált az amerikai ítéletre
Három egymást követő pénteken publikálta a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch, vagyis a három nagy nemzetközi hitelminősítő Magyarország hitelbesorolását. A döntésük közös volt: változatlanul hagyták Magyarország besorolását – reagált szombat délelőtt a Tisza-kormány pénzügyminisztere a fejleményekre.
Kármán András szerint az eddigi tendencia alapján ez mindenképpen örömhír. Az elmúlt években ugyanis vagy a besorolás vagy a kilátás romlott az egyik vagy másik, de jellemzően mindhárom hitelminősítőnél.
Azzal folytatta, hogy szerinte a Tisza-kormány egy rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt, mert az előző kormány a költségvetést "a valóságosnál jóval kedvezőbb képet mutatva hagyta hátra." Mindezt a hiányra hivatkozva állította, ami jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét. (Azt azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy a hiánycél alakulása jellemzően minden évben orrnehéz volt, miután a bevételek jellemzően a második félévben teljesülnek – a szerk.)
Mindenesetre Kármán András itt jelentette be, hogy
a hitelminősítők elemzőivel személyesen is egyeztetett az elmúlt hetekben.
Ezeken a megbeszéléseken részletesen ismertettem az új kormány gazdaságpolitikai prioritásait, és azt a munkát, amelyet a költségvetés rendbetétele érdekében már megkezdtünk. Mindezek alapján Magyarország és a magyar kormány érdemes a bizalomra, ugyanakkor — és erre büszke vagyok — rövid idő alatt konkrét eredményeket is felmutattunk – fogalmazott.
Felidézte, hogy megállapodtak a Magyarországnak járó uniós pénzek hazahozataláról, mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrásról. Ez Kármán András szerint Magyarország pénze volt, csak éppen az előző kormány miatt nem jutott hozzá. Arra nem tért ki, hogy ebből a pénzből egyelőre nem érkezett meg egyetlen részlet sem a számlára, mivel ehhez először teljesülnie kell az unió ááltal elvárt reformoknak.
A pénzügyiniszter arról viszont írt, hogy a nagyságrendileg 6000 milliárd forint a jelenlegi magyar költségvetés közel 13 százaléka. A megállapodás növeli Magyarország költségvetési mozgásterét, és új lehetőségek nyílhatnak beruházások és fejlesztések finanszírozására is. Azt is jelezte, hogy a Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával.
- Elkötelezett a költségvetési egyensúly helyreállítása,
- az államadósság csökkentése,
- valamint az átlátható és kiszámítható költségvetési tervezés mellett.
- Olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely nem rövid távú politikai érdekekre, hanem hosszú távú stabilitásra épül.
Végezetül arról beszélt, hogy a hitelminősítések talán távoli, technikai kérdésnek tűnnek, de valójában
minden magyar családot érintenek.
Ha Magyarország megítélése javul, az idővel alacsonyabb kamatokban jelenik meg. Kevesebbet kell költenünk az államadósság finanszírozására, több forrás maradhat az egészségügyre, az oktatásra és a gazdaság fejlesztésére. A vállalkozások pedig olcsóbban juthatnak hitelhez, ami több beruházást és több munkahelyet jelenthet – magyarázta.
Bejegyzését azzal zárta, hogy a bizalmat nem lehet egyik napról a másikra visszaépíteni, de az elmúlt hetek döntései azt mutatják, hogy Magyarország jó irányba indult el. "Ezen az úton fogunk tovább haladni."
