„Felesleges a hangulatkeltés, mert nem szűnnek meg a szinkronizált filmek. A cél az, hogy a magyar lakosság idegennyelv-tudását segítve több film legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, felirattal, és legyen választási lehetősége azoknak, akik a nyelvtanulás részeként szívesen néznének filmet idegen nyelven” – állítja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Erről szól ugyanis a napokban bejelentett kormánydöntés, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatára született.
A nyelvtudás általános szintjének emelése segíti a fiatalok boldogulását, a munkavállalókat, a magyar vállalkozásokat, az állami és gazdasági szervezetek versenyképességének növelését is
– írja a minisztérium. Hozzáteszik, a kormány a magyar lakosság idegennyelv-tudásának javítására intézkedések kidolgozásra kérte fel a minisztériumokat. A tervezett intézkedések között szerepel a korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítása, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevő hallgatók külföldi résztanulmányainak támogatása, a kéttannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése.
Emellett a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, az idegen nyelvi táborok, tanulmányutak, diákcsere programok ösztönzése, a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának az első idegen nyelvre történő átcsoportosíthatóságának vizsgálata, továbbá a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is.
Miközben a mérések szerint a magyar mozik 70 százalékban, a magyar nyelvű televíziós csatornák pedig 98 százalékban szinkronizált tartalmat adnak el, a hazai szinkronpiac gyakorlatilag láthatatlan szereplője a gazdaságnak. Rajkai Zoltán, a Színházi Dolgozók Szakszervezete Szinkron Alapszervezetének elnöke arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy szinkronizálás nélkül ma gyakorlatilag nem lehet értékesíteni Magyarországon audiovizuális terméket. Ám ehhez képest jelképes az összeg, amelyet a forgalmazás a szinkronszakmánál hagy.
