A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és szövetségeseinek múlt pénteki kitermeléscsökkentési megállapodására hurráoptimizmussal reagált a piac, az árfolyam 5 százalékos pluszban is volt. A Brent jegyzése 63 dollár fölé ért, azóta viszont folyamatosan csökken, tegnap ismét beesett 60 dollár alá. Igaz, hogy az újabb, ezúttal napi 1,2 millió hordós csökkentés csak január 1-jétől hatályos, de az elemzők korábban arra számítottak, hogy már a megállapodás ténye is képes lesz megnyugtatni a piacot.
Az árfolyam visszaesésének hátterében elsősorban az áll, hogy a beérkező makroadatok szerint jövőre a globális fogyasztás nem nő annyival, mint korábban becsülték
– közölte lapunkkal Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint jövőre napi 1,3-1,4 millió hordóval nő a szükséglet, az OPEC ehhez igazította a kitermeléscsökkentés mértékét.
„Az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi háború, a Brexit és az általános világgazdasági lassulás miatt veszélyben van ez a dinamika, és emiatt ideges a piac.” Pletser szerint ha az év hátralévő szűk három hetében még érkeznek újabb erre utaló adatok, akkor akár további 10 dollárt is eshet a hordónkénti ár.
Ha viszont a világgazdaság az előrejelzéseknek megfelelően gyorsul, akkor a napi 1,2 millió hordós csökkentés elég lesz a piaci felesleg felszívására
– tette hozzá az elemző, megjegyezve, hogy a Molra az olajár ingadozása nem, csak a lassuló gazdasági környezet lehet hatással.
Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a múlt heti rali inkább apró kozmetikázásnak tekinthető, mint tényleges korrekciónak.
Az amerikai olajaktivitási index előrejelzése szerint az Egyesült Államok jövőre importőrből nettó exportőrré válhat, tovább erősítve ezzel a ma is túlkínálattal jellemzett globális olajpiacot.
A szakértő szerint ennek akár pozitív hozadéka is lehet. „Az árfolyamcsökkenés erősíti a fejlett országok GDP-növekedésében meghatározó szerepet játszó lakossági fogyasztást. Ráadásul csökkenteni tudja az inflációt, az pedig a kamatemelések lassítására ösztönözheti az amerikai Fedet, a kockázatosabb eszközök irányába mozdítva a befektetőket.”
Hajósi azt azonban hangsúlyozta, hogy a nyersanyagtermelést elősegítő beruházásokra egyértelműen negatívan hat az áresés és az alacsony szinten stabilizálódó olajár, hiszen a közeljövőben nem várható, hogy visszaemelkedik a jegyzés az idei 80 dollár körüli csúcsára.
Hangzatos kijelentések Iránból
Javult az iráni olajexport helyzete november eleje óta – jelentette be tegnap Haszan Róháni iráni elnök. Az államfő nem közölt pontos számokat, és könnyen lehet, hogy csak erőfitogtatásról van szó. Róháni azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem ért célt a szankciókkal, és az OPEC-et sem tudta meggátolni a kitermelés csökkentésében. Donald Trump november 4-én léptette hatályba Irán ellen az olajszállítási szankciókat, amellyel le akarta nullázni az ország exportját. A határidő előtt azonban nyolc országnak felmentést adott a tilalom alól, a többi közt a nagy vásárlónak számító India, Kína és Dél-Korea is a kedvezményezettek közé tartozik. | T. G.
