Európai igényekre szabják a termelést a mohácsi vágóhídon

A tervezett szűk 50 milliárd forintos árbevételi tervet nem sikerült teljesíteni tavaly, az eredmény is negatív lett – mondta a Világgazdaságnak Pókos Gergely, a Bonafarm csoporthoz tartozó, 2017 áprilisában felavatott mohácsi vágóhidat üzemeltető MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója. Az elmaradás nem a levágott sertések számából következik – amelyet Mohácson úgy tekintenek egymilliónak, hogy például a Pick szalámi alapanyagául szolgáló nagy súlyú sertéseket duplán számolják –, hanem az alacsonyabb árakból. A múlt év fő nehézsége az volt, hogy a sertéspestis tavaly áprilisi hazai feltűnése után már nem tudtak a Távol-Keletre exportálni, át kellett strukturálni a piacaikat. Ezzel együtt cégen belül is megkezdték a termelés, a kereskedelem és a logisztika átszervezését, amelynek eredményei az idén már a működésben is meglátszanak majd. A távol-keleti piac kiesése és a globális sertéspiaci folyamatok miatt tavaly a tervezettnél lényegesen alacsonyabb áron értékesítették a húst.

Az idei a konszolidáció éve, befejezik az átalakítást, az európai húskereskedelmet kiszolgáló működésre alakítják át a rendszereiket – mondta a vezérigazgató. Ez évre 55 milliárd forintos árbevételt, és nulla körüli eredményt terveztek, ami Pókos Gergely szerint az első hónapok alapján teljesíthető. Kiderül az is, hogy az Ázsia nélküli kereskedelmi stratégiájuk megfelelő-e, 2020-tól pedig már eredményes gazdálkodást terveznek.

Ugyanakkor nehezíti a hosszabb távú előregondolkodást, hogy az euró­pai sertéspiaccal kapcsolatban csak az igaz, hogy hektikus marad. Korábban elég jól nyomon követhető trendek alakították, de az elmúlt négy-öt évben ez megszűnt, az európai piacot jellemző egyensúly pedig az orosz embargóval kezdett felborulni, és azóta sem alakult ki újra. Ez a hektikusság látszik a sertésárakon is: a tavalyi évet 1,3-1,35 euró körüli kilónkénti hasított súlyban számolt árral kezdték, ami a nyár végére 1,8 euróra ment fel, az év végére pedig visszaesett, és fél éve gyakorlatilag 1,3–1,4 euró között mozog. Pókos Gergely szerint a német ár korábbi dominanciája megtört, több, a sertéságazatban érdekelt ország eltért tőle. Magyarországon a szerződött sertésár még a német árat követi, de a szabadpiaci már nem: ha nem áll szerződésben a hizlaló egy feldolgozóval, a szerződéses árnál most 10-20 eurócenttel olcsóbban kénytelen értékesíteni a sertéseit. Igaz, akad olyan időszak is, amikor ez fordítva van – tette hozzá.

Most az a piaci spekulációk alapja, hogy miként terjed a sertéspestis, lesz-e regionalizáció az ázsiai piacokon, mit lehet kezdeni a bennragadt, ázsiai piacokra szánt hússal, és hogyan alakul az összeurópai sertéstermelés. A magyar piacra közvetlenül hathat a Romániában tomboló sertéspestis, ott az állománylevágások miatt lényegesen olcsóbb lett a rövid távú kereslet. Ennek az a következménye, hogy a tavaly dinamikusan növekvő, Romániába irányuló magyar élősertés-export a csökkenő román árak miatt leállt.