Januárban állt az SAP Hungary élére a tíz év után távozó Ablonczy Balázst váltva. Váratlanul érte a felkérés? Hogyan összegezné az új szerepkörében az eddigi tapasztalatait?
Több mint tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, és az elmúlt három-öt esztendőben már körvonalazódott, hogy ha egyszer aktuális lesz az utódlás kérdése, akkor a potenciális jelöltek közé tartozom. Óriási könnyebbség, hogy nem kívülről érkezve kerültem az SAP élére, hiszen jól ismerem a céget és a csapatot is, tisztában vagyok azzal, kinek mi az erőssége, és hol szükséges a fejlődés. Apróbb finomhangolásokra szükség volt, de jó az irány, a féléves tervszámokat mindenütt teljesítjük, van, ahol túl is szárnyaljuk.
A pénzügyi beszámoló szerint az SAP Hungary Kft. tavaly 33,68-ról 35,91 milliárd forintra növelte az árbevételét, a profit viszont 437-ről 170 millióra apadt. Mi áll a számok mögött?
Akár a szoftvereink után fizetendő licencdíjakat, akár az általunk biztosított felhőszolgáltatásokat vesszük alapul, a meglévő és az új ügyfeleink, partnereink megrendelései alapján számítottunk a forgalom számottevő növekedésére. Egy akkora konszern esetében azonban, mint az SAP, a nyereséget nem tagvállalatonként, hanem globálisan érdemes nézni, az ad pontos képet. A hazai számokban ugyanis megjelennek például olyan tételek, amelyek a budapesti fejlesztőközpontunkkal kapcsolatosak, az itteni kollégák pedig nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi piacra is dolgoznak.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Ezek után mire számítanak az idén?
Abban bízunk, hogy két számjegyű növekedéssel elérhető közelségbe kerül a negyvenmilliárd forintos árbevételi mérföldkő, amihez a felhőszolgáltatások iránti növekvő kereslet járulhat hozzá a legnagyobb mértékben. Ezt a versenyszférában egyre szélesebb körben megjelenő igények mellett a kormányzati törekvésekre is alapozhatjuk. Az is a forgalomnövekedés mellett szól, hogy globális szinten is zajlik egyes új, tíz-húsz, legfeljebb ötven munkatársat igénylő operációk helyszínkiválasztása, és a budapesti központ a tizenhat országot tömörítő kelet-közép-európai régióban rendre jó esélyekkel indul az SAP-n belül, és nemcsak a nemzetközi összehasonlításban alacsonyabb bérek, hanem a stabilan magas teljesítmény és a jó munkakörülmények miatt is.
Melyek a leglényegesebb aktuális projektek?
Több fontos ügyletet sikerült lezárnunk vagy elindítanunk a köz- és a versenyszférában egyaránt. Ha az előbbihez soroljuk azállamigazgatási terület mellett az állami és önkormányzati hátterű cégeket is, akkor nagyjából fele-fele arányban érkeznek a két oldalról megrendelések. A Budapest Airportnál például HR-szoftvert vezetünk be, a Magyar Posta pedig a beszerzést helyezte teljesen új alapokra az együttműködésünkkel, emellett immár tizenöt egyetem gazdálkodási
rendszere is SAP-alapon fut. Ezek már lezárultnak tekinthető projektek, de hasonlóan fajsúlyos újabb megállapodások állnak aláírás előtt.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
