Tavaly volt ötéves az útdíjfizetés rendszere. Miről marad még emlékezetes a 2018-as év?
Például arról, hogy 315 milliárd forintos rekordárbevételt értünk el, ami 6 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Az első öt évünk alatt csaknem 1500 milliárd forintos összforgalmat generáltunk. Ez teljes egészében közvetlen költségvetési tétel, amelyet a hazai úthálózat fejlesztésére lehet fordítani. Ott vagyunk a legnagyobb árbevétellel rendelkező állami cégek között, ami kiemelt nemzetgazdasági súlyt ad a NÚSZ-nak.
Októbertől a személyautósok tíznapos e-matricája, januártól pedig a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek e-útdíja is drágult. Ez nyilván megágyaz az idei eredménynek.
Erre az évre csaknem bruttó 370 milliárd forint bevételt tervezünk, ami körülbelül 20 százalékos növekedés. Ezt csak részben magyarázza az áremelkedés, inkább az összességében erősödő gazdaságnak tudható be. A bővülése ugyanis 90 százalékos korrelációt mutat az útdíjbevételekkel. Mindezt jól mutatja a nálunk regisztrált tehergépjárművek számának alakulása: tavaly itt 20 százalékos ugrás történt, az ügyfelek esetében pedig 17 százalékos. A HU-GO rendszerben ma már 400 ezernél is több teherautót és 100 ezernél több ügyfelet találunk. Mintegy 72 millió darab 3,5 tonna feletti tehergépjármű áthaladását rögzítettük 2018-ban az ellenőrzési rendszereinkben, ami 12 százalékos plusz. Ezeknek a járműveknek a magyar díjköteles utakon mért futásteljesítménye tavaly átlépte a 15 milliárd kilométert.
Az e-matricások futásteljesítményéről is tud hasonló adatot?
Nem, azt nem látjuk, mivel a személyautók nem egy adott útra, hanem egy adott időszakra vesznek jogosultságot. Viszont e-matricából majdnem 15 millió darabot adtunk el tavaly mintegy 75 milliárd forint értékben. Ez persze nem azonos a járművek számával, hiszen egy rendszámra több e-matrica is vásárolható. Közülük továbbra is a D1-es kategóriára vásárolt, tíz napig érvényes jogosultság a legnépszerűbb. A D1-es matrica darabszáma az összes eladás 90 százalékát teszi ki, a tíznapos pedig az összes értékesített matrica kétharmadát. E-matricás áthaladásból egyébként csaknem 335 milliót mértünk az előző évben, ez
5 százalékkal több, mint 2017-ben.
Alapvetően kik használják többször az itthoni úthálózatot, a magyarok vagy a külföldiek?
Sokszor elmondtuk már, hogy tranzitország vagyunk. Innen nézve érdemes vizsgálni a statisztikát. Azt látjuk, hogy az e-útdíjas kategóriában mintegy 52 százalékos a nemzetközi jelenlét. Ami az eladott matricák darabszámát illeti, az e-matricás körnél 43 százalék a külföldiek aránya. Az előbbinél a román, lengyel, szlovák, bolgár forgalom a meghatározó, az utóbbinál a német, román, osztrák és a szlovák. Más kérdés, hogy a német vagy osztrák rendszámú járműveket is jellemzően román vendégmunkások használják.
A NÚSZ tehát „dübörög”, minden
a tervek szerint halad.
Sajnos van egy több éve tartó negatív folyamat, amelyet szeretnénk megfékezni. A bliccelők számára gondolok. Ezen a téren ellentétes trendet látunk: miközben a magyarok egyre inkább megtanulták és betartják a szabályokat, addig a külföldieknél feltűnően magasra szökött a jogosulatlan úthasználatok mennyisége.
Milyen mutatók alapján állítja mindezt?
Maradjunk a 2018-as évnél. Az e-útdíj rendszerében 252 ezret meghaladó jogosulatlan úthasználatot regisztráltunk tavaly, ennek a 77 százaléka a nemzetközi teherforgalomhoz köthető. Ha az e-matricásokat nézzük, 70 százalékos a külföldiek által elkövetett visszaélések aránya. Itt azonban kis híján 2,2 millió esetről beszélünk.
Mi a magyarázat erre a jelenségre?
Egyrészt objektív körülmények, mint például a díjköteles szakaszok kiterjesztése, a forgalom vagy az ellenőrzés hatékonyságának növekedése. Nem kell különösebben magyarázni, hogy minél több a kontrollpont, annál nagyobb az esélye annak, hogy jogosulatlanságra bukkanunk. Az ellenőrzés erősítése azzal is együtt jár, hogy hozzászoktatja az úton lévőket, hogy vegyék komolyan az úthasználati díjak megfizetését. Szerintem ez a tanulási folyamat belföldön jóval gyorsabb, bár még mindig sokan feledékenyek vagy figyelmetlenek, és többen játsszák ki szándékosan a rendszert.
Kikről beszélünk?
Akár bűnszervezetekről is, ame-
lyeknek a tagjai nemcsak az útdíjakkal csalnak, de adót, járulékot, illetéket és biztosítást sem fizetnek. Az adóhatósággal együttműködve tavaly sikerült felgöngyölíteni egy százharminc teherautóval fuvarozó, több milliárd forint útdíjat és közterhet be nem fizető banda ügyét. A rendőrséggel és a NAV-val való együttműködés szerintem példaértékű, és a további elmélyítésén munkálkodom.
Mennyire csapódott le a kiszabott büntetésekben, hogy elszaporodott a feketézés?
Fontos tisztázni, hogy a teherjárművek szankcionálásában a rendőrség jár el, a NÚSZ az e-matricák esetében szab ki pótdíjat. Az e-útdíjat fizetőknél 31 százalékkal több jogosulatlanságot tapasztaltunk, ezeket az eseteket átadtuk a hatóságnak. Mi magunk tavaly 40 százalékkal több pótdíjról szóló levelet küldtünk ki hiányzó matrica miatt. A növekedés annak is betudható, hogy több pótdíjas esetet tudtunk átadni külföldi behajtással foglalkozó partnereinknek. A pótdíjbevételek összege ennek ellenére inkább stagnál, ami az autósbarát szabályozás kialakítására vezethető vissza. A tavaly bevezetett pótdíj-maximalizálásnak köszönhetően például a jogosulatlan úthasználatból adódó sorozatos büntetéseket két pótdíj befizetésével összevontan le lehet tudni. Ezt a lehetőséget főként a belföldi autósok használják ki.
Az is igaz, hogy a pótdíj nem arról híres, hogy aki kapja, az rohan befizetni.
A csalók sokszor tudomást sem vesznek a felszólításról, de a tévesztők és feledékenyek elsöprő többsége viszonylag gyorsan befizeti a pótdíjat. A magyarok fizetési hajlandósága egyébként magasabb a külföldiekénél. Szeretném hangsúlyozni, hogy a NÚSZ számára nem a büntetés a fontos, hanem az, hogy ösztönözze a jogszerű magatartást. De ezzel együtt is törvényi kötelességünk utánuk menni a bliccelőknek, és dolgozunk is azon, hogy ezen a téren hatékonyabbak legyünk.
Az összes áthaladáshoz viszonyítva a jogosulatlansági indexet elenyésző számot kapunk. Megéri ezen ennyit rugózni?
Nekünk ez kötelességünk. A pótdíjbevétel is állami költségvetési tétel, nem marad a cégünknél, mindannyiunk közös pénztárcájába kerül. Másrészt mindent meg szeretnénk tenni a fair játékszabályok betartatásáért a tisztességes állampolgárok és vállalkozások érdekében. Az ellenőrzési intézkedéseinknek a fuvarozóknál például piactisztító hatásuk van.
Amennyiben?
Ott vannak a szellemkamionok, amelyeket nem feltétlenül látunk az ellenőrzési rendszereinkben, mert lebillentik vagy eltakarják a rendszámtáblájukat. Ezek semmit nem fizetnek az úthasználatért. A másik nagy tábort a potyázók alkotják, akik ugyan vesznek úthasználati jogosultságot egy-egy rövid szakaszra, de csak oda, ahol tudják, hogy ellenőrizni szoktunk, a valóságban azonban jóval hosszabb útvonalon koptatják az aszfaltot.
Mit lehet velük kezdeni?
Kifejezetten a lebuktatásukra fejlesztettük ki az AAA–111-es kódnevű rendszert, amely fényképet készít a rendszám nélküli járművekről is, amelyet eljuttatunk az adóhatóságnak. A megörökített részletekből nyomozati úton beazonosítható az adott teherjármű, így amikor legközelebb úton lesz, a hatóságok elkaphatják. A szellemkamionok és a potyázók ellen is megoldás a legújabb innováció, a menet közbeni útdíjellenőrzés. Ez a száz százalékban magyar és egyedi fejlesztés nem került tízmillió forintba se, viszont háromszor-négyszer nagyobb a lebuktatási képessége, mint például a fix kapuknak. A szemből jövő teherautók útdíjfizetését vizsgáljuk bárhol felbukkanó kamerás autóink segítségével, így kivédhetetlenné tesszük a bliccelést. Egyelőre öt autót szereltünk fel ezzel a technikával. Az eredmény magáért beszél: februártól május végéig lelepleztük a századik szellemkamiont.
Mekkora keretük van ezekre a fejlesztésekre?
A NÚSZ rendszere magyar know-how, a beszállítóink is magyarok. Merem állítani, hogy a bevételeinkhez viszonyított üzemeltetési költségünk a legalacsonyabbak között van a világon. Jelenleg a bevételeink 10 százaléka alattiak ezek a ráfordítások, miközben ez Európa más országaiban a 40 százalékot is elérheti.
Hallani arról, hogy a környezetvédelmi kategóriák ellenőrzésében nagy változás jön.
Erre azért van szükség, mert az e-útdíj rendszerében visszaélhetnek a jármű környezetvédelmi besorolásával. Minél kedvezőbb ugyanis egy motor emissziós besorolása, annál kevesebb útdíjat fizetnek utána, egyesek pedig a valódinál jobb környezetvédelmi besorolással regisztrálják a járműveiket. Ezt eddig főként a rendőrség ellenőrizte, de idéntől a különböző tereléseknél mi is fokozottan vizsgálódunk majd, elsősorban a külföldiekre fókuszálva. A tervek szerint 2020-tól tesszük teljes körűvé és élesítjük is a rendszert. Jövőre már minden kamera előtti elhaladásnál meg fogjuk tudni mondani, hogy a környezetvédelmi besorolást az adott 3,5 tonnánál nehezebb járműnél jól adták-e meg.
Van-e ezzel kapcsolatban teendőjük a fuvarozóknak?
Igen, de csak a külföldieknek. Őket arra kérjük, hogy töltsenek fel bizonyos járműadatokat és okmányokat hozzánk. A magyar rendszámmal fuvarozó vállalkozásoknál erre azért nincs szükség, mert a hazai közhiteles járműnyilvántartásból le tudjuk kérni a szükséges információkat. Több mint százezer külföldi jármű esetében ennek a kérésnek már eleget is tettek. A rendszer felállítása után minden járművel kapcsolatban szólni fogunk az ügyfélnek, ha a környezetvédelmi besorolásnál problémát észlelünk. Az a külföldi fuvarozó pedig, aki nem tölti fel időben az általunk kért adatokat, a legrosszabb környezetvédelmi kategória szerint fizet majd magasabb útdíjat.
„A NÚSZ számára nem a büntetés a fontos, hanem az, hogy ösztönözze a jogszerű magatartást. De ezzel együtt is törvényi kötelességünk utánuk menni a bliccelőknek, és dolgozunk is azon, hogy hatékonyabbak legyünk ezen a téren.” | VG
