Dinamikusan nő a hőszivattyúk hazai piaca, igaz, a mérete még csak a töredéke a hagyományos fűtési megoldásokénak. A hőszivattyúk népszerűségét növeli, hogy egyre többen fókuszálnak a megújuló, környezettudatos rendszerek telepítésére, továbbá, hogy a használatukkal hosszú távon energiát lehet megtakarítani, és jobban szolgálják a nagyobb komfortigényt is – magyarázta a Világgazdaságnak Pavek Gábor, a rendszerek egyik hazai forgalmazója, az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A növekvő komfortigény jelen esetben azt jelenti, hogy míg egy új épület fűtését és hűtését hagyományosan egy kondenzációs gázkazánnal és egy klímával oldják meg, a hőszivattyú mindkét funkciót egyszerre elláthatja. Ez a tulajdonsága egyben segít mérsékelni az árhátrányát is, ami többek között abból fakad, hogy egyelőre viszonylag kis darabszámban készül. Egy átlagos méretű kondenzációs kazán telepítése engedélyekkel és mindennel együtt megoldható bő félmillió forintból, a hőszivattyús rendszer viszont ennek a két-háromszorosából. Ám, ha a kazán költségeihez a klímát is hozzászámítjuk, akkor már az egymillió forint áll szemben a másfél, kétmillióval.
Pavek Gábor tapasztalatai szerint ez a piac kicsit most olyan, mint az elektromos autóké: az érdeklődés nagy, de a forgalom még csak kibontakozóban van. A vásárlásoknak egyrészt az adhat lendületet, ami az elektromos autóknak is, azaz a hibrid megoldások. Az Ariston ezért gázkazánnal kombinált hőszivattyút is kínál, ezekre reményei szerint nő majd az igény, főleg, mert a rendszer (a legtöbb, más termékéhez hasonlóan) távvezérelhető is, azaz jól illeszkedik az okosotthon-koncepcióba.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
