Tavaly stagnált Magyarország elsődlegesenergia-igénye, amely a korábbi három évben még csökkent. Mivel ebben az időszakban nőtt a gazdaság teljesítménye, összességében hatékonyabbá vált az energia felhasználása is.
A felhasznált 1115 terajoule primer energiából azonban csak 462 terajoule a hazai termelésű, kevesebb, mint a 2017-es 474 terajoule, és még kevesebb a 2016-os 480-nál
– derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adataiból. Vagyis 2016 óta esik a hazai energiatermelés súlya a hazai igények kielégítésében, de ez a súly nem pontosan úgy módosul évről évre, ahogyan a felhasználás és a termelés aránya, hiszen befolyásolja az és az is.
Az energiatermelés forrásai közül nagyobb érdeklődés övezi a nulla vagy kis károsanyag-kibocsátású megújuló alapú energiát, valamint a nukleáris energiát, az utóbbira tereli a figyelmet a meglévő blokkok kapacitásbővítéssel tervezett pótlása is. Egy atomerőmű jellemzően folyamatosan, azonos mennyiséget és a lehetőségek szerint csúcsra járatva termel, ezen csak a karbantartások, belső vagy külső műszaki problémák, szélsőséges esetben rendszerszabályozási megfontolások változtatnak. Tavaly a négy paksi atomblokk együtt 172 terajoule villamos energiát adott, az előző két évben még évente 176-ot.
Eközben 2014 óta töretlenül nőtt a szél-, a nap- és a vízerőművek együttes zöldáramtermelése, vagyis az a mennyiség, amelybe nem számítjuk bele az éghető megújulókat (biomassza, biogáz) és a hulladékokat. A 2018-as 13 terajoule a teljes hazai energiatermelés 2,81 százalékát adta – a 2014-es arány még 1,93 százalék volt.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatják
