BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Nőtt tavaly Magyarország energiaimport-függősége

A múlt évben Magyarország több energiát importált, mint az előző évben, eközben viszont kevesebbet termelt.

Tavaly stagnált Magyarország elsődlegesenergia-igénye, amely a korábbi három évben még csökkent. Mivel ebben az időszakban nőtt a gazdaság teljesítménye, összességében hatékonyabbá vált az energia felhasználása is. A felhasznált 1115 terajoule primer energiából azonban csak 462 terajoule a hazai termelésű, kevesebb, mint a 2017-es 474 terajoule, és még kevesebb a 2016-os 480-nál – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adataiból. Vagyis 2016 óta esik a hazai energiatermelés súlya a hazai igények kielégítésében, de ez a súly nem pontosan úgy módosul évről évre, ahogyan a felhasználás és a termelés aránya, hiszen befolyásolja az import és az export is.

Az energiatermelés forrásai közül nagyobb érdeklődés övezi a nulla vagy kis károsanyag-kibocsátású megújuló alapú energiát, valamint a nukleáris energiát, az utóbbira tereli a figyelmet a meglévő blokkok kapacitásbővítéssel tervezett pótlása is. Egy atomerőmű jellemzően folyamatosan, azonos mennyiséget és a lehetőségek szerint csúcsra járatva termel, ezen csak a karbantartások, belső vagy külső műszaki problémák, szélsőséges esetben rendszerszabályozási megfontolások változtatnak. Tavaly a négy paksi atomblokk együtt 172 terajoule villamos energiát adott, az előző két évben még évente 176-ot.

Eközben 2014 óta töretlenül nőtt a szél-, a nap- és a vízerőművek együttes zöldáramtermelése, vagyis az a mennyiség, amelybe nem számítjuk bele az éghető megújulókat (biomassza, biogáz) és a hulladékokat. A 2018-as 13 terajoule a teljes hazai energiatermelés 2,81 százalékát adta – a 2014-es arány még 1,93 százalék volt. Az ennél sokkal jobb megújulóadatok az említett, kihagyott energiaforrások beleszámításával értelmezhetők. Ezekkel a 2018-as 135 terajoule-nyi hazai zöldenergia a teljes energiatermelésnek a 29,2, az elsődleges felhasználásnak pedig a 12,1 százalékát fedte le. Az egy évvel korábbi két arányszám 29,7, illetve 12,63 százalék volt. A MEKH egy másik 2018-as előzetes adata 7,5 százalékról 8,5 százalékra történő növekedést mutat, de ez a zöldáram részarányára vonatkozik a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül.

Magyarország energiaimportja­ 2015 óta nő. Tavalyi nagysága a hazai termelés 2,2-szeresét tette ki, 2017-ben pedig a 2,13-szorosát. A növekvő behozatal alapján a gazdaság egyre inkább függ az energiaimporttól, ám – mivel szintén 2015 óta emelkedik az energiaexportunk is – élénkül is az ország energia-külkereskedelme.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik