Nőtt tavaly Magyarország energiaimport-függősége
Tavaly stagnált Magyarország elsődlegesenergia-igénye, amely a korábbi három évben még csökkent. Mivel ebben az időszakban nőtt a gazdaság teljesítménye, összességében hatékonyabbá vált az energia felhasználása is. A felhasznált 1115 terajoule primer energiából azonban csak 462 terajoule a hazai termelésű, kevesebb, mint a 2017-es 474 terajoule, és még kevesebb a 2016-os 480-nál – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adataiból. Vagyis 2016 óta esik a hazai energiatermelés súlya a hazai igények kielégítésében, de ez a súly nem pontosan úgy módosul évről évre, ahogyan a felhasználás és a termelés aránya, hiszen befolyásolja az import és az export is.
Az energiatermelés forrásai közül nagyobb érdeklődés övezi a nulla vagy kis károsanyag-kibocsátású megújuló alapú energiát, valamint a nukleáris energiát, az utóbbira tereli a figyelmet a meglévő blokkok kapacitásbővítéssel tervezett pótlása is. Egy atomerőmű jellemzően folyamatosan, azonos mennyiséget és a lehetőségek szerint csúcsra járatva termel, ezen csak a karbantartások, belső vagy külső műszaki problémák, szélsőséges esetben rendszerszabályozási megfontolások változtatnak. Tavaly a négy paksi atomblokk együtt 172 terajoule villamos energiát adott, az előző két évben még évente 176-ot.
Eközben 2014 óta töretlenül nőtt a szél-, a nap- és a vízerőművek együttes zöldáramtermelése, vagyis az a mennyiség, amelybe nem számítjuk bele az éghető megújulókat (biomassza, biogáz) és a hulladékokat. A 2018-as 13 terajoule a teljes hazai energiatermelés 2,81 százalékát adta – a 2014-es arány még 1,93 százalék volt. Az ennél sokkal jobb megújulóadatok az említett, kihagyott energiaforrások beleszámításával értelmezhetők. Ezekkel a 2018-as 135 terajoule-nyi hazai zöldenergia a teljes energiatermelésnek a 29,2, az elsődleges felhasználásnak pedig a 12,1 százalékát fedte le. Az egy évvel korábbi két arányszám 29,7, illetve 12,63 százalék volt. A MEKH egy másik 2018-as előzetes adata 7,5 százalékról 8,5 százalékra történő növekedést mutat, de ez a zöldáram részarányára vonatkozik a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül.
Magyarország energiaimportja 2015 óta nő. Tavalyi nagysága a hazai termelés 2,2-szeresét tette ki, 2017-ben pedig a 2,13-szorosát. A növekvő behozatal alapján a gazdaság egyre inkább függ az energiaimporttól, ám – mivel szintén 2015 óta emelkedik az energiaexportunk is – élénkül is az ország energia-külkereskedelme.
