Energiahatékonyságot támogató hitelezés: alacsonyabb rezsi, alacsonyabb kockázat

Amikor a növekvő károsanyag-kibocsátásra gondolunk, főként a szénerőművekre vagy éppen a belső égésű motorral hajtott járművekre asszociálunk, és ritkán jutnak eszünkbe az épületek. Pedig az Európai Unió­ban az épületek felelősek az energiafelhasználás 40 és a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért.

Az előrejelzések szerint az EU-s épületállomány 75-90 százaléka még 2050-ben is állni fog, ezért az energiahatékonysági beruházások, felújítások a prioritások közé tartoznak. Amennyiben az EU 2030-as klíma- és energiastratégiájában megfogalmazott célokat tartani szeretnénk, évente 132 milliárd eurónyi pluszberuházás megvalósítására lenne szükség az uniós épületállomány fejlesztésében.

Ekkora fejlesztési volumenhez értelemszerűen a megfelelő finanszírozási háttér is szükséges. Kifejezetten az energiahatékonyságot támogató jelzálog-hitelezés EU-s felfuttatására jött létre az Energiahatékony Jelzálogkölcsönzés Cselekvési Terve (Energy efficient Mortgages Action Plan – EeMAP) nevű kezdeményezés. Az energiahatékonyságot támogató jelzálog-hitelezés célja, hogy valamivel kedvezőbb feltételek mellett kaphassanak finanszírozást azok a háztartások és cégek, amelyek környezetbarát, tehát alacsony energiafelhasználású épület építésébe vagy vásárlásba szeretnének belevágni, vagy meglévő ingatlanjuk energiahatékonyságán szeretnének javítani.

Az energiahatékonyságot támogató hitelezés gyakorlata nem csupán a környezeti szempontok miatt kedvező, de az EeMAP hipotézise szerint biztonságosabb hitelkihelyezésnek is számít. A hitel bedőlésének valószínűsége ugyanis kisebb, mint a hasonló, de nem az energiahatékonyságot támogató hiteleknél.

Az energiahatékonysági hitelek elméletileg tehát alacsonyabb kockázatúnak tekinthetők, hiszen a korszerű vagy korszerűsített ingatlan alacsonyabb energiafelhasználása mérsékli a rezsiköltségeket. Ennek köszönhetően az ügyfélnek több jövedelme marad a törlesztőrészletek rendezésére. Az energiahatékony, korszerű ingatlanok piaci értéke jellemzően magasabb és kevésbé volatilis, így ingatlanfedezetként is jobb biztosítékot nyújtanak. Ezen összefüggések logikusnak tűnnek, de ahhoz, hogy tényként kezelhessük őket, még további magyarázó elemzések elkészítése szükséges nagyobb elemszámú mintákon.

Mit láthatunk Európában?

A külföldi bankok kínálatában egyre növekvő arányban jelennek meg energiahatékonyságot támogató hiteltermékek, ám előfordulásuk inkább köthető egy-egy hitelintézet üzletpolitikájához vagy éppen társadalmi felelősségvállalásához, mintsem nemzeti szintű programhoz, szabályozáshoz. Így tehát az energiahatékonyságot támogató hitelek európai piaci részesedése továbbra sem túl magas, bár Svájcban például már 2017-ben is 42 különböző konstrukcióból válogathatott a lakosság e kölcsönök piacán.

A legjellemzőbb hitelcélok a felújítás és a korszerűsítés, de az energiahatékonyságot támogató építési és lakásvásárlási hitelek is megtalálhatók már a piacon. A ma kínált energiahatékonysági hitelek kamatszintjei rendszerint legalább 25-50 bázisponttal alacsonyabbak, mint a piacon elérhető hasonló célú, de az energiahatékonyságot nem támogató hiteleké. A globálisan alacsony kamatkörnyezetben (különösképpen egy nagyobb összegű építési hitelnél) ez nagy megtakarítást jelenthet.

A hitelfelvétel feltétele általában az energetikai tanúsítvány bemutatása, ennek szabályozása nagymértékben eltérhet az egyes európai országokban. Az elvárt szint új építésű lakásoknál a legtöbb esetben a magyar rendszer szerinti BB kategóriának felel meg. Akad olyan hitelintézet is, ahol az energiahatékonysági hitelek pluszdokumentáció nélkül is elérhetők, amennyiben a bankkal partnerkapcsolatban álló építőipari cégek valamelyikétől vásároljuk meg az új zöldingatlanunkat. Felújítás esetén általában az energetikai besorolás valamilyen meghatározott szintű javulása vagy a kedvezőbb energiafelhasználásra vonatkozó, méretezett érték elérése az elvárt követelmény.

A magyar helyzet

A Nemzeti épületenergetikai stratégia szerint a lakóépület-állományon belül is különös figyelmet kell fordítani a családi házak korszerűsítésére, kiváltképp a legnagyobb arányban előforduló, 1946 és 1980 között épült, egylakásos lakóépületek esetében. Fontos megemlíteni még, hogy az épületszektor energiafelhasználásán belül a földgáz részaránya több mint 50 százalékos, e tekintetben az energiahatékonyság nagyobb javulása az ország földgázimportigényét is csökkentené.

Magyarország nemzeti energia- és klímaterve több olyan további célkitűzést is megfogalmaz, amelyeknek a teljesülését a hazai épületállomány energetikai modernizálása nagymértékben lenne képes támogatni. 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásában (amelyért hazánkban az EU-s átlaghoz közelítően, 40 százalékban az épületállomány felelős) 40 százalékos csökkenést irányoz elő a tervezet. Emellett a primerenergia-fogyasztáson belül 20 százalékra kellene felemelni a megújuló energiaforrások részarányát. Ezen célkitűzések megvalósulásának záloga lehet a hazai épületállomány zöldebbé tétele. Mindezek eredményeként nagyobb esély nyílna annak a vállalásnak a teljesítésére is, amely szerint 2030-ra 8-10 százalékkal csökkentenénk az ország energiafelhasználását.

Hazánkban – csakúgy, mint az EU többi országában – voltak és vannak a fent említett célok megvalósulását támogató kereskedelmi banki termékek. Más kérdés, hogy most még kissé többet kell keresgélni, ha szeretnénk megtalálni a célunknak megfelelő, az energiahatékonyságot támogató hitelt. A jellemző gyakorlat az, hogy a hitelek felvételét az energetikai tanúsítványban megjelenő, megfelelő besoroláshoz vagy energiafelhasználáshoz, károsanyag-kibocsátáshoz kötik. Szintén gyakori megoldás, hogy a hitel felhasználhatósági körén keresztül írják elő az energiahatékonyságot, korszerűsítés esetén például a következő hitelcélokkal: szigetelés, nyílászárók cseréje vagy fűtési rendszer korszerűsítése, esetleg napkollektor, napelem telepítése.

Az energiahatékonysági hitelek hazai piacán az ügyfelek egy részét ma még visszatartják az ilyen hitelekhez kapcsolódó extra adminisztrációs kötelezettségek, különösen a tanúsítványok beszerzése. Az egyszerűbb igénylés mellett egyértelműbbé és láthatóbbá kellene tenni a fogyasztók számára e termékek előnyeit, már csak azért is, mert sokak szerint az ügyfelek szívesebben vesznek új ingatlant, mintsem a meglévő modernizálásával bajlódnának.

MNB: a zöldpénzügyek lehetőséget teremtenek

Az energiahatékonysági hitelezés térnyerése tehát mind környezeti okokból, mind tisztán a kockázat-hozam megfontolásaiból kívánatos lenne. Az MNB éppen ezért idén nyáron csatlakozott a fent már említett EeMAP tanácsadó testületéhez. A jegybank a tervei szerint a hazai bankokkal és egyéb szakmai partnereivel konzultálva egységes feltételrendszert fog kidolgozni az energiahatékonyságot támogató hitelekre. Az MNB vizsgálja annak lehetőségét is, hogy kedvezőbb szabályozói követelmények is támogassák ezen zöldhitelek folyósítását.

Az ilyen jellegű szabályozói kedvezmény célja végső soron az ügyfelek számára előnyösebb feltételek biztosítása. A hitelintézetek több módon is tudják közvetíteni e szabályozói kedvezményt az ügyfeleik részére: alacsonyabb kamatokkal és egyéb kedvezményekkel (mint például az energetikai audit költségeinek átvállalásával) ösztönözhetik a fogyasztókat a környezettudatos beruházások választására. Az MNB az ősz folyamán alakítja ki a zöldpénzügyeket ösztönző stratégiáját.