Az oroszokkal alkudozik fegyverekről a NATO egyik legerősebb hadserege: Amerika odaadná világ legjobb vadászgépét, ha faképnél hagyják Putyint
Értesülések szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt héten Türkmenisztánban folytatott megbeszélésén felvetette az orosz S–400-as légvédelmi rakétarendszerek ügyét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Ezek az értesülések nem légből kapottak: a két ország illetékesei korábban már több alkalommal egyeztettek a témáról, miközben Washington részéről egyre erősebb a nyomás Ankarára a vitatott fegyverrendszer feladására.
A török elnöki hivatal és a védelmi minisztérium nem kommentálta az értesüléseket, a Kreml ugyanakkor hivatalosan tagadta, hogy Erdogan ilyen kérést fogalmazott volna meg a találkozón. A Bloomberg szerint a háttérben zajló egyeztetések azonban jól illeszkednek abba a folyamatba, melynek során Ankara újra közeledne az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz.
Az S–400-as rendszer sorsa már korábban is napirendre került Erdogan és Donald Trump szeptemberi fehér házi találkozóján. Akkor szóba került Törökország esetleges visszatérése az F–35-ös vadászgép-programba is – írja a Bloomberg. Az Egyesült Államok törökországi nagykövete, Tom Barrack a hónap elején úgy nyilatkozott:
Ankara közelebb került ahhoz, hogy megváljon az orosz technológiától, és szerinte a kérdés négy-hat hónapon belül rendeződhet.
A rakétarendszer feladása jelentősen javíthatná a török-amerikai kapcsolatokat. Ez megnyithatná az utat az amerikai szankciók feloldása előtt, amelyek jelenleg korlátozzák a török védelmi ipar hozzáférését bizonyos technológiákhoz, és lehetővé tenné Ankara számára az F–35-ös vadászgépek újbóli beszerzését. Egy vezető török diplomata nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szankciók feloldására akár már jövőre sor kerülhet.
A NATO attól tart, hogy Oroszország túl sokat információhoz jut hozzá
Törökország még Barack Obama elnöksége idején, a NATO-szövetségesekkel való viszony romlása közepette döntött az S–400-as rakétarendszer megvásárlása mellett, ami a 2016-os puccskísérlet után tovább mélyítette a feszültséget. Ankara akkoriban amerikai Patriot rakéták iránt is érdeklődött, ám állítása szerint Washington nem mutatott kellő elkötelezettséget az üzlet lezárása iránt. Ez a csalódottság is hozzájárult ahhoz, hogy Törökország végül Oroszországhoz fordult.
Az értesülések szerint Ankara most arra számít, hogy közvetítői szerepe az orosz-ukrán háborúban kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosíthat Moszkvával szemben.
Bár Törökország nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, korlátozta az orosz hadihajók áthaladását a Boszporuszon, és fegyvereket is szállított Ukrajnának. Erdogan mindeközben következetesen azt hangsúlyozza, hogy országa kiegyensúlyozott külpolitikát folytat.
A tárgyalásoknak pénzügyi vonzata is lehet. A török fél ugyanis visszatérítést szeretne elérni az S–400-as rendszerre költött több milliárd dollár után. Felmerült annak lehetősége is, hogy Ankara ezt az összeget az Oroszországból importált kőolaj és földgáz számlájában próbálná érvényesíteni, bár egy ilyen megoldás külön tárgyalásokat igényelne.
A NATO régóta azzal érvel, hogy az S–400-as rendszer üzemeltetése veszélyt jelenthet, mivel Oroszország érzékeny információkhoz juthatna, ha a rendszert nyugati gyártású repülőgépekkel együtt használnák.
Törökország jelenleg nem aktiválta az eszközöket. Az Egyesült Államok 2019-ben éppen az S–400-as vásárlás miatt zárta ki Ankarát az F–35-programból, majd egy évvel később életbe léptette a CAATSA-törvény szerinti szankciókat.
A Lockheed Martin által gyártott F–35-ös vadászgépeket a világ legfejlettebb harci repülői között tartják számon, darabonként több mint 100 millió dolláros árral. Ankara számára a visszatérés nemcsak katonai, hanem politikai és diplomáciai szempontból is jelentős előrelépést jelentene, még akkor is, ha az S–400-as üzlet pénzügyi veszteséggel zárulna.
Törökországnak nem elég az új Eurofighter, begyűjti a használtakat is
Még októberben Erdogan Katarban járt, és nyélbe ütötte 24 használt Eurofighter vadászgép megvásárlását, melyekre égetően szüksége van az országnak a légiereje modernizálására. Törökországé a második legerősebb hadsereg a NATO-ban az amerikai után, és egy sor új vadászgép beszerzését tűzte ki célul, hogy lecserélje gyorsan elöregedő F–16-osokból álló flottáját.
