Nem történt a makropályához viszonyított olyan mértékű eltérés – termelékenység –, amely a megkötött megállapodás alapján indokolná az újratárgyalást – közölte a Világgazdasággal Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint persze végre kell hajtani apróbb finomításokat, a VOSZ ezért már benyújtott a Pénzügyminisztériumnak egy tervezetet arról, hogy mely pontokat és hogyan változtatnának meg. Konkrét állásfoglalást még nem határoztak meg a bértárgyalásokkal kapcsolatban, egyelőre a szaktárca hivatalos tájékoztatását várják a 2019-re és 2020-ra várható makrogazdasági adatokról. „A tavaly az idei és a jövő évre közösen meghatározott, 8 százalékos emelések nem azt jelentik, hogy az emelések mértéke 2020 után is változatlan marad, a változtatások a jövőben is figyelembe fogják venni a munkaerőpiaci helyzetet, valamint a magyar és a nemzetközi gazdasági lehetőségeket, feltételeket” – fűzte hozzá.
A főtitkár azután nyilatkozta ezt lapunknak, hogy a kormány hétfőn újra összehívta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF). Információink szerint az ülésen konkrét határozat egyelőre még nem született a bérmegállapodás kapcsán (ez csak december közepén várható), de az már most látszik, hogy a szakszervezetek között nincs teljes egyetértés a és a garantált bérminimum emelésének mértékéről. Egy évvel ezelőtt a tárgyalásban érintett kormány, a munkavállalói és a munkáltatói szakszervezetek az idei és a jövő évre vonatkozóan is
8 százalékos emelést rögzítettek, amivel azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet. Kordás László, a szervezet elnöke korábban úgy nyilatkozott: a magyar gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy már ez évre jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre lett volna lehetőség. A szakszervezet ezért a jövő évre mindenképpen két számjegyű emelést szeretne elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le végleg Európától.
„A magasabb bérek kialakulásában a munkaadói oldal is érdekelt, miután ezzel hatékonyabban tarthatják meg munkavállalóikat, és nagyobb vásárlóerőt képesek generálni. Azonban a béremelést nem szabad a gazdasági realitásoktól elszakadó mértékben, kötelezően előírni, ez ugyanis a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások többségének az ellehetetlenülését okozná, és munkavállalók százezrei kerülhetnének utcára” – fejtette ki véleményét Perlusz László. Szerinte alapvetően és tartósan csak a termelékenység növekedésével, valamint a munkára rakódó közterhek határozottabb és gyorsabb csökkentésével lehetne magasabb minimálbért és bérminimumot biztosítani. Az utóbbival kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy a csökkentések felgyorsítására sürgősen szükség lenne, ez egyszerre munkaadói és munkavállalói érdek. Megítélésük szerint lehetőség is lenne rá, hiszen a költségvetési bevételek – összefüggésben a sikeres gazdaságpolitikával támogatott, rekordszintű gazdasági növekedéssel és a gazdaság fehéredésével – rendkívül jól alakulnak, tetemes többletet eredményezve, amelyet a gazdaság általános és piacsemleges élénkítésére (adó- és járulékcsökkentésre) kellene fordítani.
