Méretre varrva vagy elszabva?

Nem is olyan rég még éppen visszavonulót fújtak a magántőke-befektetők a luxusszegmensben, de mára jó néhányan leporolták a csekkfüzeteiket: úgy tűnik, a private equity pénzek visszatértek a luxusiparba – írja a londoni székhelyű Financial News.

A cikk felidézi, hogy novemberben vásárolta meg a Beverly Hills-i központú magántőke-társaság, a Regent a német luxusdivatházat, az Escadát Megha Mittaltól, aki az indiai acélbáró, Lakshmi Mittal menye. Néhány héttel korábban pedig a kínai Mandarin Capital Partners szerzett 70 százalékos tulajdonrészt az olasz táska- és bőrtermékekre specializálódott Eurmoda Groupban. A vételárat egyik esetben sem hozták nyilvánosságra.

Magántőke-társaságok úgy vélik – a Financial News cikke szerint –, hogy a két tranzakció egy új korszak kezdete lehet a luxusiparban, azonban ezen a területen, más szektoroktól eltérően, jóval nehezebb megtalálni a megfelelő célpontot, és a szokásosnál jobb stratégiai készségekre van szükség ahhoz, hogy magas hozamokat érjenek el ezekkel a befektetésekkel.

„Ez a mostani igen jó időszak arra, hogy a területet jól ismerők jó üzleteket üssenek nyélbe” – idézi a portál Massimiliano Caraffát, a Carlyle Group ügyvezetőjét. A csoport jó néhány üzlet létrehozásában segédkezett az elmúlt években a luxusszektorban. Caraffa azonban azt is hozzátette, hogy ezek rendszerint nem a legkeresettebb dealek, a befektetők meglehetősen óvatosak ezen a területen.

A geopolitikai feszültségek és a kínai gazdaság lassulása beárnyékolta a luxusipart az elmúlt hónapokban, a befektetők joggal tarthatnak attól, hogy a vásárlók visszafogják a luxusköltéseiket.

A magántőkének azonban az ilyesfajta volatilitás jó lehetőségnek számít. „A tömegtermékek piacán jelen lévő cégek egyre élesedő versenyhelyzetben találják magukat, ráadásul a divatiparban számos kihívással kell szembenézniük. A digitalizáció, a változó fogyasztói igények, a fenntarthatóság mind olyan terület, amelyre ezeknek a cégeknek figyelniük kell, és jelentős befektetéseket kell eszközölniük, ha nem akarnak lemaradni a versenytársak mögött” – mondja Achim Berg, a McKinsey cég divat- és luxusiparral foglalkozó részlegének vezetője, aki egyben a piackutató State of Fashion 2020 tanulmányának társszerzője is.

A Carlyle csoport jó példa a közelmúltbeli változásokra. A cégcsoport számos luxusmárkája között van az olasz sneaker (utcai tornacipő) márka, a Golden Goose, a fehérneműket gyártó Hunkemoller és a női divatra szakosodott TwinSet. A Golden Goose 2017-ben került be a portfólióba, azóta az akkori százról háromszázra nőtt az alkalmazottak száma, átalakították a menedzsmentet, többek között a Gucci korábbi elnökét, Patrizio Di Marcót nyerték meg maguknak. A bevásárlás idején a brandnek mindössze hét üzlete volt 100 millió eurós forgalommal és 32 millió eurós EBITDA-val, ma pedig már kilencven üzlet generál nagyjából 260 millió eurós forgalmat, az EBITDA pedig 80 millió euró.

A gyors növekedést követően a Carlyle most azt fontolgatja, hogy megválik az aranytojást tojó Golden Goose-tól, a márka értékét egymilliárd euróra becsülik.

A magántőke-befektető társaságok előrejelzése szerint a divat- és luxusipar a következő években évi 5–10 százalék közötti bővülést lesz képes elérni. A Deloitte a globális luxusiparról készített legújabb jelentésében arra is rávilágít, hogy az alapok 70 százaléka gondolkodik azon, hogy divat- és luxusmárkákba fektessen. Friss hír, hogy a Blackstone, a világ egyik legnagyobb magántőke-társasága, újra a luxusipar felé kacsingat, miután az olasz Versacéba sikeres befektetést hajtott végre. Az amerikai társaság 210 millió eurót fizetett az olasz divatház 20 százalékos tulajdonrészéért 2014-ben, négy és fél évvel később pedig 1,83 milliárd euróért eladta a márkát a Michael Korsnak – a Blackstone részesedése mintegy 370 millió eurót ért ekkor.

„Mostanra megvan az eszköztárunk egy újabb sikeres befektetéshez, de ehhez jelentékeny célpontra van szükségünk – ilyen azonban kevés maradt a piacon” – idézi a portál Andrea Valerit, a Blackstone Italy elnökét. Elemzők szerint a szektor vonzerejének kulcsa az, hogy világszerte dinamikusan nőnek a magánvagyonok, vagyis azoknak a köre, akik elérnek egy bizonyos szintet elkölthető jövedelmek terén, és elkezdenek luxustermékekre költeni, jókora növekedést mutat az utóbbi időben. A Bain & Company piackutató cég szerint ha az utolsó harminc évet nézzük, szembetűnő, hogy a tömegtermékek piacát jóval meghaladó mértékű volt a bővülés. Az adatok szerint ez évi 6 százalék körüli volt 2010 és 2018 között, a középosztály erősödése pedig olyan hatalmas lélekszámú országokban, mint például Kína, további fényes piaci jövőt vetít.