A követelések érvényesítése a Brexit után

A cégek nemzetközi szerződéseihez kapcsolódó egyezmények három városhoz – Brüsszel, Lugano, Róma – köthetők, gazdasági tevékenységgel összefüggő vitás kérdésekben ezen megállapodások az irányadók – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group a témában kiadott közleményében. Ezen egyezmények tartalmazzák azokat a joghatósági szabályokat, amelyek azt akadályozzák meg, hogy egy magyar cég itthon beperelje az említett brit céget, míg az utóbbi Angliában forduljon bírósághoz. Az 1968-ban aláírt brüsszeli egyezmény fő szabálya szerint mindig az alperes székhelye szerinti országban kell pert indítani. Az Egyesült Királyság része a brüsszeli egyezménynek (ma már ennek helyébe egy EU-rendelet lépett). Ezzel szemben Dánia EU-tagsága ellenére sem része a megállapodásnak. Norvégia viszont Svájccal és Izlanddal együtt aláírta a luganói egyezményt, ezért az EU-s joghatósági szabályok vonatkoznak rájuk, bár nem tagjai a közösségnek.

Az Egyesült Királyságnak az unióból történő kilépése nem jelenti szükségszerűen azt, hogy teljesen kiválik az egységes jogrendszerből. Látható, hogy az EU-n belül is kimaradhat valaki, sőt EU-n kívüli ország is alávetheti magát a joghatósági szabályoknak. Ehhez elég, ha az uniós szabályozással megegyező brit törvényeket fogadnak el, és ezzel a probléma megoldódik.

Azért is fontos, hogy csak egy bíróság járhasson el az ügyben, mert így könnyebb megszervezni az ítélet végrehajtását. Ha az egyes országok más-más bíróságot tartanának illetékesnek, akkor a másik országban hozott ítéletet nem lennének hajlandók végrehajtani. Az első lépés tehát a joghatósági kérdés tisztázása lesz a Brexit után.

A cégek számára az igazán lényeges kérdés, hogy ha ítélet születik, akkor azt végre is lehessen hajtani. Ezt is a brüsszeli rendelet, illetve a luganói egyezmény szabályozza. Ma, ha egy magyar bíróság ítéletet hoz, azt a brit végrehajtóknak ugyanúgy végre kell hajtaniuk, mint egy ottani ítéletet. Ugyanez igaz fordítva is. Tehát azért sem érdemes az elismert számlák kifizetését megtagadni, mert egy brit cég pont ugyanolyan feltételekkel fogja tudni végrehajtani azt egy magyar céggel szemben, mint egy hazai beszállító.

A kérdés tehát az, hogy milyen lehetőségek maradnak a végrehajtásra a Brexit után. Ha semmilyen megállapodás nem születik, akkor nagy eséllyel egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem tudja majd követelését érvényesíteni egy brit céggel szemben. Ennél valószínűbb azonban, hogy valamilyen köztes megoldás alakul majd ki az EU és az Egyesült Királyság között. Elképzelhető, hogy ha nem is közvetlenül, de valamilyen egyszerűsített módon lehet majd az ítéleteket kölcsönösen végrehajtani.

A gazdasági kapcsolatok fenntartásához ez elengedhetetlen lenne, mert a bizalmat nagyban segíti az a tudat, hogy a követeléseket gyorsan végre lehet hajtani, akár egy brit céggel szemben is – emeli ki a Niveus Consulting Group anyaga.

a cégek közötti gazdasági viták rendezésének szabályairól