Már minden ötödik munkás külföldi

Legnagyobb teljesítménye okán az Európai Unió egészé­re is meghatározó jelentőségű a német építőipar, helyzete, várakozásai a magyar építésgazdaságban érdekeltek számára is mérvadók. Nem véletlen, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Németországi Vállalkozási Tagozata részletesen ismertette az ágazattal kapcsolatban eddig közzétett németországi szakmai prognózisokat. A 2020-as konjunktúravárakozásokat nemrég közösen is megfogalmazta a két legnagyobb német szakmai szervezet, a Német Építőipari Főszövetség és a Német Építőipari Központi Szövetség. Eszerint a szövetségek 5,5 százalékos növekedéssel számolnak, ami árbevételben a tavalyi 137 milliárd után mintegy 145 milliárd eurót tesz ki 2020-ban. Tavaly az építőipari árak a korábbi 6 százalék helyett 4,5 százalékkal emelkedtek, a szövetségi vezetők szerint a mérséklődő trend folytatódik. Továbbra is nagy az építőipari vállalkozások szakmunkásigénye – állapították meg –, 2020-ban mintegy 870 ezer munkavállalónak ad munkát az iparág, ez 1,5 százalékos létszámbővülés 2019-hez képest. A németországi építőipar árbevételei 8,5 százalékkal nőttek tavaly, némileg elmaradva a 2018. év 11 százalékos növekedési ütemétől.

Idén várhatóan 310 ezer lakás épül Németországban, szemben a tavalyi 290 ezerrel, az árbevétel 51 milliárd euróról 54,2 milliárdra emelkedik, ez 7 százalékos növekedés a szektorban. A lakásépítés volumenének bővülését a kedvező munkaerőpiaci helyzet, a reálbérek fokozatos növekedése, a változatlanul kedvező hitelfelvételi lehetőségek és a lakosság országon belüli intenzív lakhelyváltoztatása által generált, élénk kereslet alapozza meg – fogalmaztak a szövetségi szakemberek. A két építőipari szövetség közösen lobbizik azért, hogy az adóból leírható amortizációs százalék 2-ről tartósan 3 százalékra nőjön, mivel a lakásépítési kedvet növelő, úgynevezett építési családi pótlék és a külön amortizációs leírási lehetőség eredetileg rövid távú támogatási szándékkal került a törvénybe.

A szociális bérlakásépítési program erőteljesebb anyagi támogatására is szükség van annak érdekében, hogy az ipari központokban megfizethető áron lehessen lakhatási lehetőséghez jutni, a több helyen bevezetett lakbérplafon és a lakbérfék ugyanis elriasztja a beruházókat – figyelmeztetnek a szakértők.

A versenyszférából 2020-ban 5,5 százalékkal nagyobb, 51,3 milliárd euró értékben számít megrendelésekre a német építőipar. A növekedési elvárások mögött azonban kettősség rejlik: a gyár- és csarnoképítések volumene három éve csökken, miközben a raktár- és kereskedelmi célú építményekre, valamint az irodaházakra és egyéb épületekre vonatkozó megrendeléseké növekszik. A raktár- és kereskedelmiépület-beruházásokat pedig leginkább a magánszféra fogyasztásának növekedése indukálja. A beruházások számottevő részét a német vasúttársaság megrendelései adják, tavaly az első negyedévtől kezdve mintegy 10 százalékkal nőtt a vasúti vágányok, hidak és alagutak építésére szóló megrendelések volumene. Az állam ezekre a beruházásokra idén a tavalyinál 1,1 milliárd euróval több, összesen 6,6 milliárd euró támogatást nyújt a vasútnak.

Számítások szerint idén a tavalyit 4 százalékkal meghaladó, 39,5 milliárd eurós állami megren­delésállománya lehet az építőiparnak. A német szakmai szövetségek is azt szorgalmazzák, mint a magyarok, nevezetesen hogy az állami megrendelések szinten tartásával stabil jövőt biztosítsanak az építőipari vállalkozásoknak. A kormányzati pénzügyi politikának elsősorban a szárazföldi és vízi közlekedés támogatására kellene összpontosítania, mert az utak zsúfoltak, állandósultak a dugók. Csak egy modern infrastruktúra tudja biztosítani azt, hogy Németország ismét attraktív gazdasági helyszín legyen – figyelmeztetnek az építőipari szövetségek.

A konjunktúra jókora kapacitásbővülést hozott az ágazatban, ezt a külföldi munkavállalók számának nagymértékű bővülése tette lehetővé. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal statisztikai adataira támaszkodó beszámoló szerint 2008-ban az összes építőipari munkavállaló 8 százaléka volt külföldi, 2019-re arányuk elérte a 20 százalékot, tehát minden ötödik német építőipari munkavállaló külföldi állampolgár. Mintegy 80 százalékuk közép- és délkelet-európai országokból, döntő többségükben a Nyugat-Balkánról származnak, mivel könnyített eljárásban kapnak munkavállalási engedélyt. A foglalkoztatás bővülése az utánpótlásigényt is feltornázta: 11 ezer építőipari mérnöknek készülő hallgató van az egyetemeken.