Tovább tart a ködszurkálás a BKV-nál

H. F. | Ahogyan az várható volt, a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) a múlt hét pénteki általános bizottsági egyeztetésen sem közölt konkrét számot a szakszervezetekkel a 2020-as béremelésről. Ennek oka, hogy a tömegközlekedési cég menedzsmentje feltehetően még mindig nem kapott tájékoztatást a fővárosi vezetéstől arra vonatkozóan, hogy mekkora keret áll rendelkezésre a finanszírozáshoz. Az érdekképviseletek egységesen 15 százalékos fizetés- és cafeteriaemelést akarnak. Egy százalék mintegy 771 millió forintba kerül a közlekedési vállalatnál, vagyis a 15 százalékos követelésre nagyjából 11,5 milliárd forint többletpénzt kellene találnia Budapestnek.

Hogy ez megoldható-e, holnap talán már kiderülhet: Bolla Tibor vezérigazgató ugyanis délelőtt plenáris találkozóra hívta a cég összes szakszervezetét. A korábbi egyezség értelmében ilyen tárgyalásra csak akkor kerül sor, ha érdemi fejlemény áll be a BKV idei évre vonatkozó bértárgyalása során. A Világgazdaságnak az ügyre rálátó források arról beszéltek, hogy talán kedden elhangzik végre az emelés javasolt mértéke, a kérdés viszont inkább az, hogy ez mennyire nyeri majd el a szakszervezetek tetszését. Karácsony Gergely főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy a 15 százalékos plusz nem kivitelezhető.

A pénteki forduló, ha nem is hozott érdemi előrelépést, semmiképpen se telt el eseménytelenül. Eldőlni látszik, hogy hiába tervezte a BKV, három évre biztosan nem fog tudni megállapodni a bérekről a dolgozói oldallal. Illetve tovább körvonalazódott a lapunk által is ismertetett differenciált fizetésemelés megvalósítása. Bár a vállalat ennek életbe léptetésére pótlékrendszert dolgozott volna ki, a szakszervezetek világossá tették, hogy a szenioritás honorálásának az alapbérben kell megjelennie. A társaság vezetése kifejezte azt a szándékát, hogy külön figyelmet fordít az úgynevezett kulcspozíciót betöltő munkavállalókra, illetve a diplomás munkatársak, többek között a mérnökök bérének fejlesztésére.

A cég a Világgazdaságnak azt írta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése továbbra sem okoz bérgazdálkodási problémát, sőt az országosnál nagyobb mértékű béremelést is képes a cég kigazdálkodni. „A bérek a 2017 és 2019 közötti időszakban átlagosan 35 százalékkal nőttek a 2016-os szinthez képest” – hangsúlyozták. Az egyeztetésen szó esett még a munkakörülményeket javító intézkedésekről is. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de úgy tudjuk, az egészségpénztár bevezetésének ötlete is felmerült.

Egy százalék béremelés

771

millió forintjába

kerül a BKV-nak