S. T. | Átlagosan bruttó 371 ezer forintot, a tavalyinál kicsit kevesebbet nyújtanak a munkavállalóiknak cafeteriajuttatásként a cégek – olvasható a Szent István Egyetem és a HR Kutató Központ által végzett friss kutatásban. Eszerint elsősorban a nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatást. Az is kiderült, hogy 2 százalékról 6-7 százalékra nőtt a célra legfeljebb 100 ezer forintot biztosító munkáltatók aránya. A népszerűségi toplistát a elemei uralják, az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás viszont leszorult az élről, és a tavalyihoz képest hátrébb sorolódott a bérként adózó pénzkifizetés is.
A felmérés tanúsága szerint a nagy létszámú vállalatok körében a legnagyobb a béren kívüli juttatás elterjedtsége: az ezer fő fölötti alkalmazotti létszámmal működők 91 százalékában vannak fixen nyújtott, illetve cafeteriajuttatások. Az utóbbit 77 százalékuk biztosítja. Az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásoknál viszont feleekkora az arány, mindössze 49 százalék. A tíznél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknak pedig mindössze 24 százaléka biztosít cafeteria-rendszeren belüli juttatásokat.
A cafeteriát érintő jogszabályi változás az idén nem lépett életbe, mégis tetten érhetők változások a cégek béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos magatartásában. Több ponton is változott például a leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje tavalyhoz képest: a Széchenyi Pihenőkártya elemei az élre kerültek a vendéglátás, a szabadidő és a szálláshely alszámla sorrendjében, leszorítva onnan a cégesautó-használatot és a céges rendezvényeket. A vállalkozások egyre inkább személyre szabják a béren kívüli juttatásokat, így a mobiltelefon-használat ma már a legtöbb munkáltató által biztosított lehetőség. Egyre inkább nem az adóterhek szerint döntenek a cégek a juttatásokról, hanem sokkal inkább a HR és a vállalati policy szerint, amit az adott foglalkoztató a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. A munkáltatói közteher, a szociális hozzájárulási évenkénti 2 százalékos csökkenése kedvező hatású, de az adómentes ösztönzési elemek választéka lényegében nem változott az utóbbi években. A vállalkozások elsősorban a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatások folyósítását, azok ösztönzési funkciója fokozatosan mérséklődött.
Legfeljebb százezer
forintot a cégek
6-7
százaléka biztosít
