Luxuslét a klímaváltozás árnyékában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legdrágább luxusmárkák vásárlói a legkörnyezetszennyezőbb fogyasztói magatartás képviselői. A luxusköltések növekedése azt mutatja, hogy ez a negatív tendencia folytatódhat. A recessziós félelmek ellenére a luxusköltések tovább nőttek 2019-ben is, a Bain & Co. piackutató cég legutóbbi adatai szerint a globális luxuspiac tavaly éves szinten 4 százalékkal, 1,3 billió euróra nőtt, míg a személyes luxuscikkek piaca hasonló ütemben, 281 milliárd euróra bővült.
Ezzel egy időben a vásárlók összetétele is változik, tavaly az összes luxusfogyasztás 35 százalékát generálta az Y generáció (az 1980 és 1995 között születettek), de a 2000 környékén született Z generáció is egyre aktívabb, ők a piackutató tanulmánya szerint 2035-re a luxusvásárlók 40 százalékát alkotják majd.
A jövő egyik nagy kérdése, hogy a fiatalabb generáció vajon környezettudatosabb alapokra helyezi-e a fogyasztását, vagy folytatja felmenői pazarló életstílusát. A szemléletváltásra nagyon is szükség lenne, amint azt a Honeywell International, a repülőgép- és az űripar területén működő amerikai óriáscég elemzése is mutatja. A
Forbes magazin ebből idézve kiemeli: 2019-ben az újonnan forgalomba helyezendő magánrepülők száma 9 százalékkal nőhetett az előző évhez képest, az idei évre pedig további bővülést jósolnak.
Hasonlóan élénk a szuperjachtok piaca is: idén a luxusmotorosok flottája további 800 vízi járművel bővülhet, a rossz hír az, hogy ezek mindegyike óránként átlagosan 500 liter üzemanyagot éget el, ahogy azt a Towergate Insurance felmérése mutatja.
Nem csak a vízen és a levegőben, a földön is bővül a felső kategóriás járművek piaca. A brit energetikai kutatóközpont, az Energy Research Centre szerint a nagy kibocsátású városi terepjárók eladása tovább növekszik, jelenleg minden harminchét ilyen eladott járműre egy elektromos autó jut.
Mindez azt mutatja, hogy amikor a luxusmárkák képviselői fenntarthatóságról és karbonsemlegességről beszélnek, a vásárlóik nem igazán figyelnek rájuk.
A piackutatások arról tanúskodnak, hogy a luxusvevők vásárlási szokásai csak nagyon kis mértékben változtak az utóbbi időben. Több mint kétszer annyian vesznek például luxusterméket presztízsből, mint ahányan odafigyelnek a fenntarthatósági szempontokra egy ilyen vásárlás során – derül ki a Boston Consulting Group piackutatásából.
Sokat elárul az is, hogy egy másik felmérésben a luxuscikkek vásárlóinak mindössze a 10 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „a luxuscikkek esetében alapvetően fontos, hogy fenntartható módon állítsák elő őket”.
Szintén beszédes, hogy a Forbes a cikkének elkészültéhez villámfelmérést készített volna fél tucat Londonban élő multimilliomossal, ám a válaszadási hajlandóságuk a nullához közelített – igaz, egyikük annyit mégis elárult, hogy az idén talán kevesebb drága autót fog vásárolni.
A luxuscégek ennek ellenére, vagy épp ezért, igenis aggódnak a fenntarthatóságért, legalábbis ezt állítják a McKinsey felmérésében. A piackutató brit luxuscégeket kérdezett, tízből kilenc azt mondta, a fenntarthatóság prioritást élvez a cég politikájában.
A vásárlói réteg fiatalodása miatt van remény pozitív változásra.
A fenntarthatóság csak az utóbbi két-három évben jelent meg a luxuscégek kommunikációjában, és bár a vevőik nagy része továbbra is a megszokott dolgokat várja a luxustermékektől, egyre növekszik azok száma, akik a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik, és egyre inkább befolyásolja őket a fiatalabb, környezettudatosabb generáció.
Azonban amikor a luxusmárkák a fenntarthatóságról beszélnek, nem csupán a vásárlóik magatartását akarják befolyásolni, a saját működésük fenntartása a tét.
A globális felmelegedés hatása a beszállítói láncra mindenhol érezhető – idézi a Forbes Simon Cottont, a kasmírtermékekre szakosodott brit Johnstons of Elgin cég vezérigazgatóját. A termékeikhez használt kasmírt Mongóliából szerzik be, ahol azonban az 1940 óta bekövetkezett 2 Celsius-fokos melegedés lassan tönkreteszi a kasmírkecskék legelőit. A kevesebb legelőterület pedig értelemszerűen kevesebb kasmírt eredményez.
A Johnstons of Elgin tehát emiatt, és nem a vevőik meggyőzése miatt kezdett együttműködni NGO-kkal, amelyeknek a segítségével többek között a kecskepásztorokat tanítják arra, hogyan lehet úgy gondozni a legelőket, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el a felmelegedéstől.
A kasmír csupán a számos nyersanyag egyike, amelyet a luxusiparban (is) felhasználnak, és amelynek a fenntarthatósága egyre nagyobb veszélyben van. A gyapjú, a kemény fa és számos nemesfém is ezen a listán szerepel, ezzel egy időben a műanyag – csakúgy, mint korábban – és az elefántagyar egyre inkább tabu lesz a luxuscégek számára. A jó hír az, hogy ha ez valóban így folytatódik, előbb-utóbb talán a vásárlók is nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható életstílusra.
Biztató jel az is többek között, hogy az említett elemzés a privát repülőgépekről azt vetíti előre, hogy bár a piac tovább bővül, a növekedés mértéke évről évre lassul valamelyest, ráadásul a használt magángépekre nő a kereslet.
A személyes luxuscikkek piaca
281
milliárd eurót tett ki 2019-ben
