Mol–INA-részvénycserét javasol a volt horvát miniszter
Az Erste szerint racionális a felvetés, de a megvalósítást a felek közötti bizalomhiány és értékkülönbség is nehezítené.
2020.05.29 | Szerző: K. T.
2020.05.29 | Szerző: K. T.
Tomislav Coric horvát energiaügyi miniszter hét eleji nyilatkozata szerint a horvát kormány továbbra sem tett le arról, hogy visszaszerezze a kontrollt az INA felett. A kabinet által felkért Lazard június 9-én készülhet el a vállalat értékelésével, s abból kiindulva a horvát fél ajánlatot tehet a Mol 49 százalékos tulajdonrészének visszavásárlására. Kérdéses azonban, hogy a járványhelyzet miatt drámaian romló gazdasági környezetben valóban van-e esélye egy ilyen tranzakciónak.
Az ellentmondásos helyzetben új javaslattal állt elő a Mol és az INA kapcsolatának rendezésére Davor Stern, a horvát olajvállalat felügyelőbizottságának korábbi elnöke.
A Slobodna Dalmacija című portál beszámolója szerint a kilencvenes évek derekán hazája gazdasági minisztereként is tevékenykedő olajipari szakértő úgy véli, a horvát államnak érdemes lenne megfontolnia az INA-ban meglévő 44 százalékos részesedésének Mol-részvényekre cserélését.
Ezzel a zágrábi székhelyű olajvállalat szinte teljes egészében a Molhoz kerülne, a horvát állam pedig értékarányosan tulajdonrészt szerezne a magyar társaságban.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Mivel a Mol értékeltsége jóval meghaladja a horvát cégét, Horvátország egy kisebb Mol-pakettet kapna.
„Jobb, ha 10 százalékunk van a Mercedesben, mint ha 40 százalékunk lenne egy valamivel rosszabb régiós Mercedes-akvizícióban” – illusztrálta a felvetését Davor Stern. A hazája egyik legvagyonosabb üzletemberének számító Stern javaslata nem új keletű, 2011-ben, már az INA felügyelőbizottsági elnökeként sem zárta ki, hogy részvénycserével a horvát állam részesedést szerezzen a Molban, a Mol pedig növelje INA-pakettjét.
Alapvetően van racionalitása a javaslatnak, egy előnyös ajánlat esetén feltehetően a Mol sem zárkózna el ettől a megoldástól, de rendkívül nehéz egy ilyen ügyletet összehozni a felek közötti bizalomhiány és érdekkülönbségek miatt
– értékelt lapunknak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
