Márciusban újra csúcsot döntött a céges hitelek állománya: a nem pénzügyi vállalatoknál lévő hitelek mennyisége meghaladta a 9040 milliárd forintot, ami éves szinten 18,5 százalékos bővülés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint önmagában a március is jelentős növekedést hozott, hiszen egyetlen hónap alatt csaknem 500 milliárd forinttal duzzadt az állomány. Ami a portfólió összetételét illeti, az egyéb, éven belüli lejáratú hiteleknél (ez döntően a forgóeszköz-finanszírozást jelenti) volt a leglátványosabb a növekedés, a mennyiségük pontosan a másfélszeresére, 1013 milliárd forintra ugrott egy év alatt. Nagyon erős, 24,5 százalékos emelkedést mutatnak az MNB adatai az öt éven túli lejáratú – tehát döntően beruházási célú – hiteleknél is, amelyek mennyisége már bőven meghaladta a 4200 milliárd forintot. A folyószámlahiteleknél már jóval szerényebb, de még így is majdnem 10 százalékos bővülést mutatnak a jegybanki statisztikák közel 1600 milliárd forintos március végi állomány mellett. Az egy és öt év közötti lejáratú kölcsönöknél 5 százalékos növekedés mutatkozott tizenkét hónapos időtávon, valamivel több, mint 2200 milliárdos állomány mellett. Figyelemre méltó, hogy a céges devizahitelek mennyisége is 27,6 százalékkal, 4100 milliárd forint közelébe emelkedett egy év alatt, ám ebben szerepe lehetett az átértékelődésnek is.
Mindezek alapján a forgóeszköz- és beruházási hitelek részesedése jelentősen emelkedett a portfólión belül: az előbbieké 8,8-ről 11,2, az utóbbiaké pedig 44,5-ről 46,7 százalékra. A folyószámlahitelek viszont már csak 17,6 százalékát adták a teljes állománynak az első negyedév végén, szemben a 2019. márciusi 19 százalékkal.
Érezhető mozgásokat hozott az elmúlt egy év a vállalati portfólió ágazati összetételében is. Például a feldolgozóipar részesedése 24,2-ről 25,9 százalékra növekedett éves összehasonlításban, és az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalatok súlya is több mint egy százalékponttal, 20 százalék közelébe nőtt tizenkét hónap alatt. Érezhetően, 17,7-ről 16,1 százalékra csökkent ugyanakkor a és a gépjárműjavítás részesedése, a szállítás, raktározás súlya pedig kimondottan látványosan, 1,7 százalékponttal 5,4 százalékra olvadt. Valamicskét veszített a súlyából az építőipar is, amely az első negyedév végén a teljes torta 5,5 százalékát tudhatta magáénak, de az élelmiszeripari cégek nélkül számolt mezőgazdasági ágazat súlya is csökkent némileg, és 4,5 százalékot ért el. Az ágazatok szerinti koncentráció így tovább növekedett az elmúlt egy évben: a három legnagyobb terület – a feldolgozóipar, az ingatlanügyek és a kereskedelem – már a portfólió 61,8 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 60,6-del.
Az ágazatok szerinti koncentráció tovább növekedett, a három legnagyobb terület közel kétharmados súlyt képvisel
