A Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy
a vendéglátó üzletek (ide értve az alkalmi rendezvényeket és a szálláshelyeket is) nem köthetnek olyan szerződést, amely rögzíti, hogy az ott árusítandó sör, üdítőital, gyümölcslé, ásványvíz vagy éppen szóda esetében több mint 80 százaléka ugyanattól a gyártótól származzon.
Ezzel összefüggésben a vendéglátó köteles legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
A téma kapcsán Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke korábban a Figyelőnek elmondta: „a végső cél az, hogy a magyar kézműves gyártók és kistermelők ugyanolyan helyzetben legyenek a hazai italpiacon, mint a Németországban, Ausztriában, Csehországban vagy éppen Szlovákiában működő társaik.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a nagyüzemeknek tilos lesz kizárólagos terjesztési szerződéseket kötni a vendéglátóipari egységekkel.
A példánál maradva a debreceni politikus kifejtette, hogy ezekben az országokban bár ugyanúgy a nagy gyárak uralják az egyes szegmenseket, de mellettük a kis helyi termelőknek is jut a piacból. A söriparra szűkítve a kört, messzebbre tekintve az Egyesült Államokat említette meg Kósa Lajos, ahol világmárkák sorakoznak, de ott sem haladja meg a 80 százalékot a nagy sörgyárak részesedése, a fennmaradó 20 százalék pedig a kisebb főzdéké.
„Nálunk jóindulattal is 95-5 százalék az arány, a törvénymódosítás egy lépés afelé, hogy ez változzon” – tette hozzá. Úgy látja, idővel nemcsak az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon érhetnek el 20 százalékos részarányt a kisüzemi főzdék, hanem az ágazat teljes vertikumában, beleértve a kiskereskedelmet is.
A kizárólagos szerződések alakulását egy járókelő is könnyen nyomon követheti: ha egy adott gyártó arculati elemeivel, például a márka logójával díszített napernyővel találkozik a vendéglátóipari egység teraszán, akkor odabent garantáltan azt a sört csapolják, palackozva pedig a vállalat által forgalmazott egyéb hazai és importtermékeket kínálják.
Ezt az exkluzivitást Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa a budapesti Váci utcával mutatta be lapunknak plasztikusan.
Az egyik KSE-tag korábban összeszámolta: ebben az utcában 32 helyen árulnak csapolt sört, de mindenütt csak az egyik nagyüzem termékeit kínálták, kisüzemit pedig sehol.
Ennél is szemléletesebb, hogy a Gyenge Zsolt által vezetett Fóti Kézműves Sörfőzdének önmagában elegendő piac lenne az alig húszezer lelkes Fót, csakhogy a márka a szülővárosában sem képes csapra kerülni a kocsmákban, éttermekben a nagyvállalatokkal kötött kizárólagos megállapodások miatt.
Pedig a helyi terméket a helyi piacra elv Európa legnagyobb sörfogyasztó nemzeténél, a Kósa Lajos által ugyancsak említett Csehországban is működő gyakorlat, miközben a Pilsner Urquellnek ugyanúgy a japán Asahi a tulajdonosa, mint a Drehernek, a Staropramennek pedig a Borsodihoz hasonlóan az észak-amerikai Molson Coors.
Az említett szerződéseket a jogszabály szerint egy év átmenet után, 2021 nyarától kell semmisnek tekinteni, ahol pedig nincs érvényben efféle kontraktus, ott az új jogszabályokat 2021. március 1-től kötelező alkalmazni.
Kósa Lajoshoz ugyanakkor már több olyan információ eljutott, hogy a nagy gyárak elkezdték keresni a kisüzemeket. „Ugyanígy várhatóan a kicsik is egyre aktívabbá válnak, ha például lesz a Bakonyban egy gasztronómiai fesztivál, akkor ott mindenképpen helye van a Zirci Apátsági Sörnek” – húzta alá a Fidesz alelnöke, de a sort hosszan lehetne folytatni Békésszentandrástól Magyarhertelendig. Szerinte ha jövőre még nem is lesznek teljesen tiszták a viszonyok, két-három éven belül rendeződnie kell a piacnak.
