Az erőmű technológiai átalakítása a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltaknak megfelelően, egy komplex térségfejlesztési program keretében valósul meg
oly módon, hogy a foglalkoztatás továbbra is biztosított maradjon a régióban. Ebben a kormány és a társaság vezetése kulcsfontosságúnak tekinti a helyi önkormányzatokkal, gazdasági szereplőkkel, érdekképviseleti szervekkel és intézményekkel való együttműködést.
A Mátrai Erőmű Magyarország energetikai kulcsszereplője, 2100 munkavállaló és közvetve mintegy 4000 család megélhetését biztosítja a régióban. A szénerőmű ugyanakkor a hazai széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért is felel, ezáltal
Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen az erőmű kapacitásainak a klímacélokat is figyelembe vevő módon történő átalakítása.
A társaság vezetői egyeztetést kezdeményeztek a térség országgyűlési képviselőivel és az érintett szakszervezetek vezetőivel az erőmű jövőképével kapcsolatos tervek megvalósítási lépéseiről, amelyen részt vett Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.
aláírta azt az 5,2 milliárd forint összköltségvetésű támogatási szerződést, amely a Nemzeti Energia és Klímaterv végrehajtását, valamint a Mátrai Erőmű fenntartható és igazságos átmenetét
segítő „LIFE-IP North-HU-Trans” projekt végrehajtását rögzíti.
A 9 év alatt megvalósuló projekt átképzési és vállalati mobilizációs programjai révén biztosítja az érintett munkavállalók helyzetének rendezését, a bányászati szakmakultúra megőrzését és a szükséges átképzéseket. Emellett komplex tervezést, tesztelést és értékelést valósít meg az Erőmű dekarbonizációjára, a bányaterületek rekultivációjára, energiahatékonysági, valamint a regionális zöld közlekedési megoldások népszerűsítésére vonatkozóan.
Az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatójaként több ezer család megélhetését biztosítja, ezért fontos, hogy a működés környezetbaráttá való átalakítása során megvédjük a munkahelyeket, amelyek az erőműben és a térségben működő cégek számára is hosszabb távon fenntarthatóvá válnak
– mondta Palkovics László.
A projekt végrehajtásában a koordináló kedvezményezett Innovációs és Technológiai Minisztériumon kívül részt vesznek az energiaszektor meghatározó nemzeti háttérintézményei, hivatalai, vállalatai, a térség érintett szereplői (megyei kormányhivatalok, helyi önkormányzatok, megyei kereskedelmi és iparkamarák, egyetemek), valamint az érintett szakszervezetek és civil szervezetek is.
Mager Andrea elmondta, hogy az új működésre való átállás és a létrejövő új gazdasági kapacitások hosszabb távon fenntartható munkahelyeket jelentenek a térségben,
ide értve a Mátrai Erőmű telephelyein létesítendő naperőművek, az új típusú erőművi berendezések üzemeltetését, valamint a működést támogató társaságok munkaerőigényét.
Horváth László, a térség országgyűlési képviselője kijelentette, hogy Magyarország energiabiztonságának megőrzése, környezetünk védelme, az uniós klímakvótáknak megfelelés és több ezer munkahely megvédése mind olyan szempont, melyeknek egyidejűleg kell teljesülnie a fejlesztés során. Egyúttal köszönetét fejezte ki a kormánynak, hogy a technológiai átalakítás során egyenrangú szempontként kezeli a gyöngyösi és a térségben élő emberek munkahelyeinek megvédését is, valamint biztosítja az erőmű fenntartható működéséhez szükséges forrásokat.
A Mátrai Erőmű lignit tüzelésű blokkjai tervezetten 2025 év végén leállításra kerülnek, mivel üzemeltetésüket alacsony hatásfok és magas fajlagos széndioxid-kibocsátás jellemzi.
Az MVM Csoport középtávú célja az elavult lignit bázisú energiatermelő technológia új, nagyobb hatásfokú, innovatív és alacsonyabb széndioxid-kibocsátású technológiákra cserélése.
