Az új EU-ciklusban erősödnek a fenntarthatósági szempontok

Rövidesen az unió közös agrárpolitikájában (KAP) is megjelennek a fenntarthatósági követelmények, amelyekre a magyar gazdáknak is érdemes időben felkészülniük – írják elemzésükben az OTP Agrár szakértői. Emlékeztetnek arra, hogy az uniós KAP az egyik legrégebben működő közös szakpolitika, amely költségvetési ciklusokhoz igazodva, hétéves időszakokra határozza meg céljait és szabályozási kereteit. Ennek aktuális reformja éppen a célegyenesben van, így bár még most is akadnak bizonytalan részletek, a legfontosabb keretek szinte már biztosnak tekinthetők.

A jelenlegi állás szerint várható, hogy a tagországi KAP-kiadások 40 százalékát klímavédelmi célokra kell felhasználni. Emellett a korábbi agrárpolitikához képest fontos változás az új zöldfelépítmény is. Ennek értelmében a közvetlen kifizetések 30 százalékát kitevő zöldítési támogatás feltételrendszere némileg módosult formában, minden közvetlen támogatás előfeltétele lesz.

Új elemként, szintén a KAP keretein belül vezetik be – de önkéntesen választható támogatásként – az éves kötelezettségvállalást és kifizetést jelentő Agro-ökológiai alapprogramot („Eco-schemes”). Ennek konkrét jogcímeit a nemzeti stratégiai tervbe építik be, de az eddigi szakértői anyagok alapján igen széles a lehetséges gyakorlatok listája. Fordíthatók a támogatások például agrárerdészeti rendszerek kialakítására – tehát magas biodiverzitású, fásított legelők létrehozására –, szén-dioxid-megkötő vagy akár precíziós gazdálkodásra, illetve hatékony vízgazdálkodásra.

Több kérdés azonban még tisztázatlan a támogatások pontos kereteivel kapcsolatban, de az OTP Agrár szakértői valószínűsítik, hogy rugalmasan vezetik be az új rendszert, amely az első években lehetővé teszi a fajlagos támogatási összeg módosítását, valamint az esetleg fel nem használt támogatások más jogcímekre történő átcsoportosítását.

Történelmi lehetőség, hogy a magyar szakpolitika döntése alapján a vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló uniós forrást 2021-től 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás egészíti ki, így a következő hét évben összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A bank szakértői szerint ez felelősség is, ezért megalapozott és célirányos fejlesztésekre van szükség, és a látszólagos forrásbőség nem mehet a minőség rovására.

A KAP-kiadások

40

százalékát fordíthatják klímavédelmi célokra