BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Itthon is a legnagyobb lenne a Deloitte

Az a cél, hogy ne csak globális szinten, hanem Magyarországon is a Deloitte legyen az első számú tanácsadó cég – jelentette ki a Világgazdaságnak Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója. Úgy látja, hogy még mindig túl sok az univerzális szereplő a hazai hitelintézeti piacon.

Június elseje óta ön a Deloitte Magyarország vezérigazgatója. Melyek a vezetői ambíciói, milyennek látja a globális és a magyarországi tanácsadói piacot?

Globálisan a Deloitte a legnagyobb Big4-cég, így az a kiemelt célunk, hogy itthon is egyértelműen mi legyünk az ország első számú professzionális szolgáltatója minden területen. Fontos azonban kiemelni, hogy a növekedést nem kizárólag organikus úton képzelem el: mivel a pénzügyi tanácsadási üzletágból jövök, a felvásárlások, a felkészült kollégák, csapatok átcsábítása is szerepel a terveim között. Az utóbbi kapcsán nagyon fontos, hogy az ügyfelek mellett a munkatársaink számára is a Deloitte kell hogy az egyértelmű választás legyen, ahol vonzó karrierlehetőség és prémiumszintű munkakörnyezet várja őket. Ha ezt sikerül megvalósítani, belátható időn belül valóban a Deloitte lehet Magyarország legnagyobb tanácsadó cége.

Ami pedig a tanácsadói piacot illeti, a járvány kirobbanásakor mi arra készültünk, hogy a 2008–2009-es válsághoz hasonló visszaesés következik be. Akkor drasztikusan, majdnem a felére csökkent a bevételünk az M&A-tanácsadói területen, és most is arra számítottunk, hogy

a válság elsősorban az M&A-területet érinti majd, míg a könyvvizsgálatot, az adótanácsadást jóval kisebb mértékben. Ehhez képest az idén májusban az elmúlt harminc év egyik legjobb pénzügyi évét zártuk.

Ennek részben az az oka, hogy a 2008-as krízis az egész gazdaságot érintette, a mostaniban viszont csak bizonyos szektorok fogtak padlót, például a turizmus, a légi közlekedés vagy az autóipar. A másik ok, hogy az M&A-tanácsadási piac a vártnál sokkal gyorsabban feléledt, és az első sokk után hamar visszatért a befektetői aktivitás.

Mennyiben alakította át a működésüket a koronavírus-járvány, milyen gyorsan ment az átállás?

A járvány kirobbanásakor globális szinten egyik napról a másikra négyszázezer embert állítottunk át home office-ra, gyakorlatilag zökkenőmentesen. A járványhelyzet enyhülésekor globálisan agilis működési rendet vezettünk be:

ennek lényege, hogy ha a körülmények lehetővé tették, a kollégák önkéntes alapon visszatérhettek az irodába, a következő hullámokban viszont – a már kialakult protokoll szerint – azonnal zártunk.

Május első felétől újra önkéntes alapra helyeztük az irodába való bejárást, létszámkorlátozás mellett. A járványhelyzet nyomán az is világossá vált, hogy megváltozik az irodák szerepe, munkaállomásokból fokozatosan találkozópontokká alakulnak át. Ennek Budapesten is látszanak a jelei:

a Hősök tere melletti épületünk tetején tetőteraszt alakítottunk ki, az íróasztalokat távolabb helyeztük egymástól, és az étterem is inkább emlékeztet egy reptéri lounge-ra, mint egy munkahelyi étkezdére.

A mi tevékenységünkben természetesen nagyon fontos a személyes kapcsolat, ám az elmúlt időszakban hozzászoktunk ahhoz is, hogy az online térben is hatékonyan oldjuk meg ezeket a megbeszéléseket. A home office pedig sok esetben jóval hatékonyabb az irodai munkánál, és ma már arra is képesek vagyunk, hogy tisztán online csatornákon akár az elejétől a végéig végigvigyünk egy M&A-tranzakciót. A Covid-járvány kirobbanása után persze az ügyfeleink digitális fogékonysága is nagyot ugrott.

Sokak szerint a nagyobb szervezeteknél a hibrid munkavégzésé a jövő. Mennyire ért egyet ezzel a megállapítással?

A mi tapasztalataink is pontosan ezt mutatják. A Deloitte-on belüli Future of Work című felmérésünkben megkérdeztük a cégünk vezetőit és munkatársait, hogy hogyan szeretnének dolgozni a jövőben a különböző országokban és üzletágakban. Az előzetes eredmények szerint a hibrid modelleké a jövő: a válaszadók 75-80 százaléka ezeket preferálja, függetlenül attól, hogy gyakornok vagy vezető a vállalatnál. Egyértelmű tehát, hogy a jövőben keveredik majd az irodai és az otthoni munkavégzés. Igaz, hogy üzletáganként, munkakörönként és akár földrajzi területenként is lehetnek ebben eltérések.

A régiós vállalatfelvásárlási piacot is megviselte a járvány, ám az utóbbi egy-két negyedév már biztatóan alakult. Milyennek ítéli a közeljövő kilátásait?

Kelet-közép-európai viszonylatban 2019-ben, kétévnyi csökkenő tendencia után rekordmennyiségű, 421 tranzakciót bonyolítottak le, 21 százalékkal többet, mint 2018-ban. 2020-ban azonban a pandémia a világ egészéhez képest jobban visszavetette a tranzakciós aktivitást a régióban, csaknem 20 százalékkal csökkent a megkötött üzletek száma, míg világszinten 10 százalékkal.

A világjárvány által okozott bizonytalanságok főként 2020 második és harmadik negyedévében voltak megfigyelhetők, ám a negyedikben már majdnem ugyanakkora volt a tranzakciós aktivitás, mint 2019 ugyanezen időszakában. Ez a pozitív tendencia folytatódott 2021 első negyedévében is, amikor 2020 első negyedéhez képest 6 százalékkal nőtt a tranzakciók száma. Ha fennmarad ez a tendencia – amelyre aktuális tapasztalataink alapján jó esélyt látunk –, 2021 ismét kifejezetten aktív tranzakciós év lehet.

Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Magyarországon – a tranzakciók száma alapján – 2020-ban is bővült az M&A-piac. Mennyire lehet erős az aktivitás a továbbiakban?

A hazai tranzakciós piac 2020-ban is növekedni tudott, 32 tranzakciót jegyeztek, míg 2019-ben 31-et. A legaktívabb szektorok a fogyasztói, a pénzügyi és az energiaiparágak voltak. Érdekes viszont, hogy a technológiai szektor nálunk kevésbé bizonyult aktívnak, mint a régió más országaiban. Ami pedig a kilátásokat illeti, 2021 első negyedévében globálisan már sokéves csúcson volt az M&A-tranzakciók száma. A globális trend folyamatosan gyűrűzik át, ezt vezető tranzakciós tanácsadóként már a kelet-közép-európai régióban és hazánkban is érezzük. Erős tranzakciós aktivitásra számítunk a következő időszakban is, nemcsak az intézményi szereplőknél, hanem a magántulajdonú vállalatoknál is.

Tanácsadóként érintettek voltak a Magyar Bankholding felállításában is, ami nagyban hozzájárul a hazai bankszektor konszolidációjához. Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a magyar piac legfeljebb négy-öt univerzális nagybankot tud eltartani?

A bankholding tagjainak fúzió­ja az elmúlt harminc év legnagyobb és legbonyolultabb banki tranzakciója Magyarországon, és talán a régióban is. Egyedülálló tranzakcióról van szó, hiszen három teljesen különböző szereplő egyidejű összeolvadására emlékeim szerint még nem is akadt példa.

A magyarországi bank­piac azonban – ahogy ez a Deloitte régiós bankszektort vizsgáló tanulmányából is kiderül – változatlanul nagyon szétaprózott.

Ma már különösen nagy a hangsúly a mérethatékonyságon – ami igaz a biztosítókra is –, tehát legalább 5-10 százalékos piaci rész szükséges a hosszabb távon is a megfelelő mértékű megtérüléshez. A magyarországi piac mérete alapján elég lenne négy-öt nagy, univerzális szereplő, több más, egyes részpiacokon jelen lévő szolgáltató mellett.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a ­régióban hagyományosan erős jelenléttel rendelkező bankok ­elhagyják a hazai vagy más ré­giós piacot a méretgazdaságos­sági szempontok érvényesülése miatt?

Azt érezzük – rálátva számos régiós banki tranzakcióra –, hogy az eladói és a vevői oldalon megvan a tranzakciós hajlandóság, a motivációk között pedig kulcsfontosságúak a méretgazdaságossági megfontolások. A vevői oldalon egyértelműen növekedési stratégiát folytat az OTP, a KBC vagy az Erste. Kevés szó esik róla, de az OTP az elmúlt öt évben egész Európában a legaktívabb bankpiaci konszolidátor, hiszen a legtöbb tranzakciót hajtotta végre. Az eladói oldalon pedig ott annak a kivonulók, mint pél­dául aNational Bank of Greece, és a racionalizálók, mint a Société Générale, a Raiffeisen vagy a görögországi Eurobank. A részleges vagy teljes kivonulások oka a legtöbb esetben valóban az, hogy az adott országban – vagy akár a teljes régió­ban – az adott bank nem tudta elérni az a méretet, amely a hatékony és eredményes működéshez szükséges.

A magyarországi bankszektor működése stabil, ám a törlesztési moratórium nyomán lehet tartani az NPL-ráta növekedésétől és a jövedelmezőség csökkenésétől is. Mennyire valós ez a veszély?

A jegybank korábbi felmérése szerint a moratóriummal érintett vállalati hitelek 15-20 és a háztartási portfólió 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A sérülékenység persze nem jelenti azt, hogy ezek a hitelek automatikusan nem teljesítővé válnának, de az tény, hogy negatív hatást gyakorolnak a banki jövedelmezőségre. A moratórium hosszabb távú fenntartása a fizetési morálra sincs feltétlenül jó hatással, hiszen az adósok egy idő után hozzászoknak ahhoz, hogy nincs törlesztési kötelezettségük. A moratórium végével viszonylag gyorsan kiderül majd, hogy ténylegesen milyen állapotú a portfólió. Éppen ezért 2022-től a banki portfóliótranzakciók felfutását várjuk.

Hosszabb távon hogyan hathat a koronavírus-járvány a pénzügyi szolgáltatók működésére Magyarországon és globálisan?

A koronavírus-járvány csak tovább gyorsított a már egyébként is javában tartó digitalizáción. Ez a trend a közeljövőben is fennmarad: azok a szereplők, amelyek ebben a folyamatban kellően gyorsan előre tudnak lépni, jókora versenyelőnyre tehetnek szert.

Névjegy

2003-ban kezdte karrierjét a Deloitte-nál, 2015-ben választották be a partnerek közé. 2017 óta a magyarországi, 2018 óta pedig a közép-európai pénzügyi tanácsadás üzletág vezetője. Számos M&A- és vállalati tőketranzakcióval, stratégiai tanácsadással és vállalati restrukturálással kapcsolatos projektet irányított, elsősorban a bankszektorban Magyarországon és Közép-Európában. Vezetése alatt a Deloitte minden évben elnyerte az Év Pénzügyi Tanácsadója díjat Közép- és Kelet-Európában, a Mergermarket értékelése szerint. 2021. június 1. óta a Deloitte Magyarország vezérigazgatója.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek