Többmilliárdos túlárazás a 3-as metrónál

Nem megalapozott az M3-as metróvonal alagúti rekonstrukciós szerződésének áremelése – a Világgazdaság információi szerint erre a végkövetkeztetésre jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A főváros azt akarta elérni, hogy a 47,8 milliárd forint ellenértékű megbízást 9,09 milliárd forinttal és további 5 százalékos, 460 millió forintos tartalékkerettel növeljék meg. Csakhogy a fővárosi, illetve vállalkozói számítások az ITM vizsgálata szerint csak részben helytállók, ezért az összességében 9,55 milliárdos emelést elvetette, az árnövekmény maximálisan elfogadható mértékét pedig mintegy nettó 6,18 milliárd forintban állapította meg. Mindez tehát azt jelenti, hogy a BKV és a Swietelsky Vasúttechnika között kialkudott összegből körülbelül 3 milliárd forintra pillananyilag nincs fedezet.

A 3-as metróvonal beruházása alapvetően négy nagy kivitelezési szerződést tartalmaz, az egyik az alagúti munkálatoké. Ennek keretében végzik a vágányépítési és alagúti munkákat, a biztosítóberendezések felújítását, valamint a vasúti távközlési és központi diszpécserrendszerek korszerűsítését. A szerződést még 2017 őszén írták alá, eddig már háromszor módosították. A teljesítés legutóbbi dátuma 2020 júliusa volt. Az indoklás szerint ez a metróvonal középső szakaszán zajló állomásfelújítás elindulásának csúszása, valamint a déli szakasz nem tervezett azbesztmentesítése miatt nem volt tartható. Így szükségessé vált egy negyedik módosítás is.

Az M3 projektje 217,5 milliárd forint támogatási összeggel rendelkezik, ebből 172,72 milliárd IKOP-finanszírozás, 44,77 milliárdot pedig a központi büdzsé áll. A forrásokat az ITM illetékes helyettes államtitkársága mint irányító hatóság (IH) kezeli. Az uniós elszámolási szabályok alapján a szerződésmódosításhoz az IH, illetve a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) engedélye szükséges. Bár az IH jóváhagyja a szerződésmódosítást, és továbbadja az ügyet második körben a KFF-nek a szerződésmódosítás közbeszerzési-jogi ellenőrzésére, de egyúttal rögzíti, hogy a hazai költségvetési finanszírozás terhére mindösszesen legfeljebb 6,18 milliárd forint, valamint ennek az 5 százalékos tartalékkerete számolható el.

A kialakult helyzetben két forgatókönyv lehetséges. Az egyszerűbb eset, ha a főváros és a vállalkozó is elfogadja a csökkentett emelést, mert így nincs szükség pluszforrás bevonására. Ha viszont a Swietelsky ennyiért nem hajlandó befejezni az alagút-rekonstrukciót, akkor a BKV-nak, illetve a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kell előteremtenie a hiányzó milliárdokat. Amennyiben ez nem sikerül, a finanszírozás meghiúsulása miatt a cég akár fel is mondhatja a szerződést. Ezzel a középső szakasz állomásainak korszerűsítésén jelenleg is dolgozó Swietelsky Magyarország azonnal akadályoztatást jelenthet be (az alagútban és az állomásokon zajló munkavégzés egymásra épül), ami végső soron a teljes projekt megvalósítását is veszélybe sodorná. Az uniós források 2023. december 31-ig hívhatók le, addigra a teljes beruházást be kell fejezni. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság visszafizetésre kötelezheti Magyarországot.