Az áprilistól szeptemberig tartó szezonban hoztuk, sőt 1 százalékkal még meg is haladtuk a tavalyi évet, de jócskán elmaradtunk a Covid-időszak előtti belföldi forgalomtól – mondta a VG-nek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

Az öt legnagyobb magyar gyártó belföldi értékesítése 5,3 százalékkal lett kevesebb 2019 hasonló időszakáénál.

Nagyobb volt a visszaesés a sok nehézséggel küzdő – az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló – HoReCa-szektorban, ahol a hordós sör forgalma majdnem 30 százalékkal csökkent. Az export azonban továbbra is dinamikusan, a 2019. évi időszakhoz képest is 20 százalékkal nőtt. A szövetség tagjain – a Borsodin, a Carlsbergen, a Dreheren és a Heineken Hungárián – kívül a Pécsi Sörfőzde járult hozzá adatszolgáltatással a statisztikához.

Fotó: Shutterstock

A termelésben és a disztribúcióban továbbra is életben vannak a megnövekedett higiéniai igényeknek való megfelelés érdekében korábban tett intézkedések, amelyek jelentős költséggel járnak – mutatott rá a sörszövetség első embere, hozzátéve, hogy közben az idei második fél évben az energia, a logisztika, az alapanyagok és a csomagolóanyagok ugrásszerű áremelkedése következett be. A legnagyobb kihívás ebben a környezetben a kereskedelem igényeinek kielégítése, a folyamatos termelés fenntartása és a pontos szállítás. „Igyekszünk mindent úgy csinálni, hogy a nehézségekből a fogyasztó ne érezzen semmit, és a megszokott italát ugyanolyan minőségben és ugyanott találhassa meg, ahogyan és ahol korábban megszokta” – jegyezte meg az igazgató.

A fogyasztói attitűd változásában is érzékelhető egy egész Európában tapasztalható trend, ez az úgynevezett „saját nappali” hatás. Ezt a Németországban született kifejezést arra a jelenségre használják, hogy a vendéglátást és a rendezvényközpontokat korábban igénybe vevő emberek jelentős része a saját nappalijában fogyasztja el azt, amit korábban az étteremben – magyarázta Kántor Sándor. Ebben szerepet játszik a házhoz szállítás megerősödése, de a személyes és csoportos szokások kényszerű átalakulása is.

Ennek a hatását mi is érzékeljük a kiskereskedelmi forgalom arányának növekedésében, ami a HoReCa-szektor rovására következik be

– állapította meg.

A január–szeptemberi adatok szerint a tavalyi évet ugyancsak 1 százalékkal haladja meg az öt legnagyobb magyar gyártó idei, 4539 ezer hektoliteres forgalma, ami 5,5 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. Bizakodásra ad ugyanakkor okot, hogy a szuperprémiumsörök forgalma tovább nőtt, a Covid-időszak előttihez képest is 18 százalékos a bővülés.

Úgy látszik, a fogyasztók értékelték az év elején bevezetett prémiumújdonságokat és a már ismert magas minőségű márkák megújulását

– húzta alá a sörszövetség igazgatója. Az első kilenc hónap kivitelben is 21 százalék feletti ugrást hozott a 2019-es adatokhoz képest, amit a szakember a hazai gyártású sör kiváló minőségének köszönhető nemzetközi népszerűséggel indokol.

Fotó: VG

A statisztikai adatokból látni, hogy a pandémia hatása a söriparra igen jelentős volt. A teljes belföldi forgalom 2019-ben még 7124 ezer hektoliterre volt becsülhető, ami 2020-ra 13 százalékkal, 6198 ezer hektoliterre olvadt.

Ha az idei adatokat nézzük, az időarányos értékesítés bő 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-esnél, ami valószínűleg az év végéig megmarad. Várhatóan 2022 is sok nehézséggel érkezik, az alapanyag- és energiaárak drasztikus növekedése és az egyes szektorokban tapasztalható munkaerőhiány már most óriási erőfeszítéseket követel a magyar termelőktől. A megszokott minőség és választék fenntartása ebben a kiszámíthatatlan környezetben nagy kihívás a magyar kis- és nagyüzemek számára egyaránt

– összegzett Kántor Sándor.