Magyar műszereket is szállít az űrbe a SpaceX
Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdődő, 19. küldetésén újdonság, hogy az űrhajósok két szett dózismérőt visznek magukkal.
A NASA asztronautái, Raja Chari, Tom Marshburn és Kayla Barron, valamint az Európai Űrügynökség űrhajósa, Matthias Maurer a SpaceX Crew Dragon „Endurance” űrhajójával a Kennedy Űrközpontban, egy Falcon-9 rakéta tetején várják majd a startot.
Az űrállomáson eltöltött féléves bevetésük alatt az asztronauták közel 350 tudományos kísérletben fognak segédkezni, többek között a DOSIS-3D projekt kozmikus sugárzást mérő detektorainak installálásában is.
Mint minden küldetés során, a DOSIS-3D passzív dozimétereket tartalmazó csomagjaiban az EK Űrkutatási Laboratóriumának dózismérői is ott vannak.
Azonos detektortípusokkal, sztenderd összeszerelésben, szimultán végzett méréssel a szakértők átfogó képet kaphatnak majd az űrállomás aktuális sugárzási teréről.
A világűrben uralkodó sugárzási környezet ugyanis nagyon összetett és változékony, hiszen jelentősen befolyásolja a naptevékenység, többek között a napfoltok számossága és egyéb intenzív jelenségek, mint például a napkitörések. Mindemellett a földfelszín feletti pályamagasság növekedése vagy csökkenése is mérhető módon befolyásolja az űrhajósokat érő ionizáló sugárzást.
Mivel az űrállomás minden modulja különbözőképpen árnyékolt, természetesen más-más dozimetriai értékre lehet számítani attól függően, hogy milyen a falvastagság,
illetve hogy az adott szegmenst mennyire védi a többi modul a kozmikus viszonyoktól. A rengeteg változó paraméter miatt minden mérési pontban egyedi, aktuális körülményekre jellemző sugárdózis regisztrálható. A felmérések eredményei ezért sok hasznos információval szolgálnak majd az űrhajósok védelme és az árnyékolás jelenlegi állapotának felmérése tekintetében.
