A múlt hét végén helyére került a Nemzeti Atlétikai Stadion 48 darab, egyenként 100 tonnás, előszerelt acélszerkezeti eleméből az utolsó is – hívta fel a figyelmet LinkedIn-posztjában Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing és vállalati kommunikációs igazgatója. A monumentális projekt kapcsán megjegyezte, hogy több milliárd ember figyeli majd ezt a csodás építményt 2023 nyarán. Minderről egyébként a Magyar Építők is beszámolt.
Az építkezés kapcsán arra a mérnöki csúcsteljesítményre is kitért a szakember, miszerint a 840 méter kerületű tetőszerkezet szinte tökéletesen illeszkedik, a tervhez képest mindössze 20 milliméteres eltéréssel nyerte el végső formáját.
Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a gyártásért a cégcsoport acélszerkezeteket gyártó tagvállalata, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. felelt, a szerelésért és kivitelezésért pedig a KÉSZ Metaltech, míg a gyártmány- és technológiai tervezés stratégiai partnerük, a bim.GROUP érdeme. A létesítmény kivitelezése a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciumával jön létre.
Metykó Tibor előrebocsátotta, hogy másfél év múlva a világ egy hétre Budapestre figyel majd, hiszen 2023 augusztusában rendezik meg az eddigi legnagyobb sporteseményt Magyarországon: az atlétikai világbajnokságot. A marketing és vállalati kommunikációs igazgató egyúttal azzal a gondolattal is eljátszott, hogy akár a magyar fővárosban is megdőlhet Usain Bolt 9,58 másodperces rekordja. Ez 2009 nyara óta a 100 méteres síkfutás világcsúcsa, amivel hivatalosan is a jamaicai sprinter a leggyorsabb ember a világon.
A 2023-as vb-helyszín, a Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezése tehát előrehaladott állapotban van, ami pedig a sportesemény kapcsán a kormány és a Budapest városvezetése közti ellentétet illeti, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 18-i kormányinfón a VG kérdésére leszögezte: a fővárosnak nincs semmilyen jogalapja a világbajnokság megvétózására.
A magyar állam mellett a rendezésnek csak a Magyar Atlétikai Szövetség jóváhagyása a feltétele, de ahogy korábban Tarlós István, úgy Karácsony Gergely főpolgármester írásbeli beleegyezése is megvan
– emlékeztetett a kancelláriaminiszter. „Nem látok olyan veszélyt, hogy ne készüljön el a létesítmény, ha mégis, akkor fejeknek kell hullania” – ezt pedig arra a kérdésre válaszolta Gulyás Gergely, hogy van-e garanciája a Beruházási Ügynökségnek arra, hogy a stadion időben és a költségkereteknek megfelelően épüljön fel.
A megújuló dél-pesti, észak-csepeli rozsdaövezet, az úgynevezett Déli Városkapu egyik bástyája lehet a 2023-as vb-helyszín, amelyhez az állam még 2014-ben 16,5 milliárd forintért vásárolta meg a Wing Zrt.-től a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre húzódó, 15 hektáros telket, az építési tervek elkészítése pedig további 4,7 milliárd forintba került. Mivel az építőanyagok drágulása miatt meredeken emelkedtek a kivitelezési költségek, a Nemzeti Atlétikai Központ felépítése a Puskás Arénáéhoz hasonló kaliberű beruházássá vált. Igaz, a 203,9 milliárd forintos összegben benne van az új atlétikai stadionon kívül a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósítása, illetve 2020-2024 közti üzemeltetése.
A Magyar Atlétikai Szövetség ezzel a létesítménnyel 2017 szeptemberében pályázta meg a 2023-as atlétikai világbajnokságot, amelyet a nemzetközi szövetség, az IAAF döntése alapján 2018. december 4-én el is nyert. A stadion 40 ezer fő befogadására lesz alkalmas a világbajnokság ideje alatt, amit a sportesemény után lecsökkentenek 15 ezer férőhelyesre.
Bár kétségtelenül jó irány a nemzetközi sportvilágban a kibővíthető-visszabontható létesítmények térnyerése, Szabados Gábor sportközgazdász szerint így is kérdéses, hogy Budapest ki tud-e érdemben használni egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadiont, elvégre bármilyen világverseny lebonyolításának akkor van értelme, ha az adott infrastrukturális fejlesztésre egyébként is szükség van.
