A felperesek által előadott indokok és az alátámasztásukra csatolt okirati bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a bíróság mérlegelhesse az azonnali jogvédelem biztosításának szükségességét – ezzel indokolta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a VG érdeklődésére, hogy a bíróság miért utasította vissza december végén a Nitrogénművek csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) műtrágyakartellügyben meghozott határozatával szemben.
Az ügy tavaly októberre nyúlik vissza, amikor a bejelentette, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő összejátszást tárt fel, amely 2009 és 2016 nyara között zajlott. 2017 őszén indult a versenyfelügyeleti vizsgálat 11 társaság ellen. Közülük végül nyolc kapott bírságot, amely együtt rekordösszegre, 14,1 milliárd forintra rúgott.
Van, aki már fizetett a műtrágyakartellben, de nem BigéékNovember közepéig maradt idő átutalni a GVH által kiszabott rekordbírságot az érintett cégeknek. Könnyen lehet, hogy a Bige László milliárdos érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek megpróbálja megúszni a büntetés befizetését. |
A hivatal leginkább hat, Bige László vállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalatot talált sárosnak, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt. Az üzletember cégeire összesen valamivel több, mint 11 milliárd forint bírságot rótt ki a versenyhatóság. A többi elmarasztalt vállalkozás (a Hőgyészi Agrokémia Kft. és a Cargill Magyarország) a november végi határidőig rendben befizette a rá eső büntetést.
A Bige csoport viszont ezt nem tette meg, és keresetet nyújtott be, egyúttal azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz.
Ennek lényege kettős volt: egyrészt a bírságösszeg végrehajtása nem foganatosítható a kérelem elbírálásáig, másrészt, ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős döntésig is érvényben maradhat. Ez azonban nem következett be, miután a Fővárosi Törvényszék december végén kimondta, hogy a Nitrogénművek csoportnak fizetnie kell.
Csakhogy ez még mindig nem a végleges helyzet, ugyanis az elsőfokú ítélettel szemben Bigéék fellebbezéssel éltek a Kúriánál. A cégcsoport a Napi.hu-nak a termelés fenntartásával indokolta a lépését. Mint írta:
A bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, amelyek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre, és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához.
Vagyis lassan három hónappal a GVH elmarasztalása után a Nitrogénművek Zrt. és a konszolidációjába bevont vállalkozások továbbra sem egyenlítették ki a 11 milliárdos számlát, sőt, a jogi lehetőségeket kihasználva újabb és újabb időt nyernek az utalásig.
Könnyen kiheveri a rekordbírságot a magyar milliárdosAz egyik leggazdagabb magyar vállalkozásainak egy hónapja van, hogy befizessenek több mint 11 milliárd forint büntetést. A brutális csekk azonban jócskán eltörpül az üzletember céghálójának értéke és a személyes vagyona mellett is. |
Jelen állás szerint biztosan nem kell még januárban sem fizetniük, mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló fővárosi törvényszéki határozat elleni fellebbezést a Kúria a felterjesztéstől számított harmincnapos határidőn belül értékeli. Ez, tekintettel a december 24. és január 1. közötti téli ítélkezési szünetre – amely időszak nem számít bele a határidőkbe – csak majd valamikor februárban lesz esedékes.
Pedig a GVH súlyos körülményeket tárt fel a műtrágyakartellban. A Nitrogénművek és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetnek tovább. A műtrágyakartell esetében a versenyhivatal arra is rámutatott, hogy a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva a fogyasztókat.
