Az elhúzódó Covid-válságra jött az ukrajnai háború. Újra kell szabniuk az ellátási láncot?
Amikor felülvizsgáljuk a beszerzési csatornákat, először is azt kell tisztázni, hogy az adott kategóriában keresleti vagy kínálati piac van. Az előbbire jellemző példa, hogy ha van étolaj, megvesszük, most nem az a kérdés, hogy mennyiért. A mostani folyamatra nem az átszervezés a megfelelő szó, hiszen az alapesetben csak arról szólna, hogy adott a raktár, a teherautó és a bolt, az áru hogyan jut el a leghatékonyabban A pontból B-be.
Sok esetben valóban új beszállítókat kell keresni, mert számos régi útvonal már nem elérhető.
Számtalan Magyarországon előállított élelmiszerhez Ukrajnából érkezik az alapanyag, ebből a szempontból is érzékenyen érinti a szektort a szomszédban dúló háború. Kérdés, hogy a kieső importra hogyan reagálnak a magyar gazdák, mert amit lehet, azt továbbra is a hazai agráriumból szerzünk be. Mindenesetre, ahogy a kiskereskedelmi láncok többsége, úgy a Spar is biztosan rendelkezik három-öt hónapos készlettel, mégsem ülhetünk a babérjainkon.
Új beszerzési csatornákat kell nyitni, ez azonban a magas miatt biztosan sokba fog kerülni.
Azért dolgozunk, hogy a pluszköltségeinkből a lehető legkevesebbet érzékeljék a fogyasztók. Bár az élelmiszerárstopot már február elsején bevezették, több terméknél egy-másfél hónap múltán nyert csak valódi értelmet. Ha nincs az intézkedés, akkor az étolaj a duplájába, a sertéshús pedig a másfélszeresébe kerülne, de a lisztért is legalább 20-30 százalékkal többet kellene fizetni.
A fogyasztási szokásokat is megváltoztatta az árstop?
Kevés háztartásban áll hegyekben a kristálycukor vagy telik meg sertéscombbal a fagyasztóláda. Azaz a vásárlók elfogadták a változást, de nem kezdtek az érintett termékek felhalmozásába. Az orosz–ukrán háború hatására egyesek átmeneti spájzolásba kezdtek, de ez tényleg csak néhány napig volt érezhető. Több versenytárshoz hasonlóan azonban
mi is kénytelenek voltunk korlátozni a hatósági áras termékek mennyiségét, de erre nem a lakosság miatt volt szükség, hanem a büfék, kisvendéglők aktivitása folytán, hiszen a mostani helyzetben a kiskereskedelmi ár ezekben az árukörökben kedvezőbb, mint a nagykereskedelmi.
Ha pedig nem egy hosszú távú üzleti kapcsolatról van szó, hanem csak arról, hogy két-három hónapig nekik így olcsóbb, azt nem feltétlenül támogatjuk.
Jól sejtjük, hogy az elsősorban nem az élelmiszer-kiskereskedők kasszáiban csapódott le?
Lehet, hogy van, aki egyszer-kétszer szalámit tett a kosárba az addigi párizsi helyett, de egy egyösszegű támogatás miatt kevesen változtatnak a fogyasztási szokásaikon. Ezzel együtt erős februárunk volt, de azért nem idézte a karácsonyi időszakot a forgalom. Igaz, csodát nem is vártunk, az előzetes felméréseink beigazolódtak: a többség lakásfelújítást finanszíroz az adó-visszatérítésből, vagy nyaralásra tesz félre. Aki mégis vásárlásra fordította a pluszpénzt, az inkább a tartós fogyasztási cikkeket részesítette előnyben, jellemzően nagyobb tévét vagy új hűtőt vett.
Közeleg a húsvét, milyen forgalomra számítanak?
A szezonális kínálat java már megtalálható a polcokon, kiegyensúlyozott ünnepi időszakot várunk. A bizakodásunk elsősorban arra épül, hogy bár a koronavírus-járvány még mindig jelen van, a pandémia már nem határozza meg a mindennapjainkat annyira, mint az elmúlt két évben. De önmagában a naptárhatás is kedvező, az április közepi húsvéttal várhatóan jön a jó idő, így például a húsvéti sonka mellett akár a grilltermékek eladásai is felfuthatnak. Mindezt figyelembe véve
legalább a Covid előtti, tehát a 2019-es értékesítési volumenben bízunk, ami éves alapon két számjegyű húsvéti forgalomnövekedést jelentene.
Tavaly és tavalyelőtt a félelem és a bezártság nagyon visszavetette a fogyasztást, rengeteg szezonális termék maradt a nyakunkon.
Több kategóriában gyártja is az élelmiszert a Spar, ami nagy energiafelhasználással jár, akárcsak a tárolás. Milyen hatásaik vannak a hullámvasutazó energiaáraknak?
Hatalmas pluszteher. A megnövekedett áramár is sokmilliárdos tétel az esetünkben, a gázár emelkedésének számszerű hatásaival viszont még csak ezután fogunk szembesülni. Természetes reakció, hogy felülvizsgáljuk a működésünket, és ahol csak tudunk, spórolunk az energiafelhasználással, például megnézzük, be kell-e kapcsolni minden hűtőt.
Az árbevételt vagy a beruházásokat tekintve melyek az idei év sarokpontjai?
Tavaly a vállalat 791,8 milliárd forint forgalmat realizált, ami 7,2 százalékos bővülés a bázisidőszakhoz képest.
A valódi mérőszám azonban a piaci részesedés, ha azt is növeljük az árbevétellel együtt, akkor lehetünk csak elégedettek. Az elmúlt évben sikerült, és az idén is ezért dolgozunk. Most két hét alatt három Interspar hipermarketünk nyit – Óbudán, Nyíregyházán és Pécsett – , de annyit még nem kellett egyetlen ingatlanberuházásra sem várnunk, mint ezekre, pedig tizenhat éve dolgozom a Spar-nál. Mindegy, hogy átépítés, felújítás, bővítés vagy újraépítés a cél, jókora kihívásokkal nézünk szembe, miután az általános munkaerőhiány és az elszálló kivitelezési költségek után akadozó alapanyag-szállítások is súlyosbítják a helyzetet. Tavaly hat új áruházat nyitottunk meg, és 19-et újítottunk fel. Az elmúlt öt évben 138 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, és az idei keret is megvan, de sok az akadályozó tényező. Ezzel együtt 2022-ben is további négy-öt nyitást remélünk – és 18-20 felújított áruházat.
